Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
V. Napjaink vallásossága modern interpretációban - Szacsvay Éva–Séra László: Az érintés a szakrális kommunikációban. A gyógyerő pszichológiája
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. A délelőtti templomi mise alatt, illetve a hétköznapokon szokásos imaalkalomkor Marián Rózsika az új oltár mellé elhelyezett különálló széken ült, a bú- csús közösség tagjai áldozáskor elhaladtak mellette. Változó egészségi állapota miatt a látóasszony megjelenésének időpontja a búcsúnapi eseményekben mindig bizonytalan volt - megjelenik-e már délelőtt, vagy csak a délelőtti templomi misére jön fel, esetleg csak délután, a délutáni templomkerti misén vesz-e részt -, s ez fokozta a személye és az események körüli izgalmat. Ez a felfokozott várakozás is szerepet kapott a kontaktusfelvétel áttételes, közvetett módjainak kialakulásában, megvásárolták az eseményről szóló brosúrákat, teológiai munkákat,32 a kegyhely emléktárgyait, érméket, olvasókat, kisebb-nagyobb szobrokat, amelyek birtoklása, megvásárlása a kontaktus közvetett formáit hozta előtérbe. Amint azt Pócs Éva is írja, e tárgyak segítik a misztikus élmények hírének a terjedését is, s ez által a búcsújáró hely kisugárzásának hatókörét.33 A szent erő átvételének elsődleges eszköze a látó kézzel való megérintése, majd kiemelt hordozók a látóhoz és/vagy a szoborhoz érintett tárgyak lesznek, kendők, ruhák, olvasók, imakönyvek, kis szentképek, amelyek megőrzik, illetve átviszik a búcsújárók saját környezetébe is a ható szent erőt. A Szőkefalvára érkező zarándokok többsége a közeli 100-250 km-es körzetből jön, az egyházak megszervezik autóbuszokkal a helyszínre való közös eljutást. Budapestről mindkét alkalommal autókkal érkeztek, együtt az egyház hivatalos meghí- vottaival, budapestiek 2006-ban is kevesen voltak, 2010-ben csak néhányan.34 A magyarországi zarándokokat részben az onnan érkező papok, részben más búcsúszervező hírforrások, búcsújáró kisebb közösségek tájékoztatják a búcsú híréről és hatékonyságáról. Egy részük rendszeres búcsújáró volt, Medugoqe, Csíksomlyó után érkeztek Szőkefalvára. Olyan nemzetközi zarándoklattá, mint 32 Néhány közülük: Molnár Gyula: A Szüzanya jelenései három földrészen (fényszakértő: Nemcsics Antal, a színdinamika volt professzora Budapesti Műszaki Egyetem), Küküllői Esperesi Kerület Transsylvania, é. n.; Történelmet ír-e Szőkefalva? A Mária-jelenések természetfelettisége. Szőkefalva a Vatikánban, Krisztus válaszol evangéliumával Márián Rózsikénak, a világtalan látónak (György István Rózsika lelki vezetője, Szőkefalva plébánosa) 2002; Posch Dániel: „Messze ott, hűl nap szentül le.” Csángómagyarok Moldvában. Lénia 2 Reklám- és Médiaügynökség Kft., Székesfehérvár, 2010; Engesztelő imaóra, 199; A fény királynője / Regina Luminii. Szőkefalva/ Seuca. Stella Maris Alapítvány, Budapest, 2005; Jánossy Gábor: Magyar keresztút szent elődeink példájával. Stella Maris Alapítvány, 2009; továbbá Mária-kiadványok, mint pl. Boldog Emmerich Katalin: Szűz Mária élete. Új Ember Kiadó, Budapest, 2007. 33 Pócs 2008. 494. 34 Molnár 2008. 388-391. A 2005-ös búcsújáráson 30000 ember vett részt, talán ez lehetett a legnagyobb, amely a napcsodában tetőzött, a szerző a Budapesti Műszaki Egyetem színdinamikai kutatójával felvett interjúval értelmezi a napcsoda fényjelenséget. 587
