Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
V. Napjaink vallásossága modern interpretációban - Szacsvay Éva–Séra László: Az érintés a szakrális kommunikációban. A gyógyerő pszichológiája
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. érzékszerven keresztül történt. A vallásetnológiában és a szent antropológiájában a kontaktus felvételénél az érzékszervek funkciója elsődleges; amelyre a Bibliában sok hivatkozás van.7 Az érzékek és a vallás kérdéseit8 gazdagon taglaló újabb hazai kötet hívja fel a figyelmet e jelenségek jelenkori feléledésére s globális megjelenésére, antropológiai és pszichológiai hátterére, amelyek tanulmányunk értelmezésének alapját is képezik. Egyetlen érintés-tanulmány9 a 25 szerző írását tartalmazó kötetben mutatja, milyen kevéssé kutatott témája ez a vallási néprajznak. Az érintés szakralitásához az első jelentős hosszabb tanulmányt Szabó Irén készítette el a gesztusok és a csók értelmezéseiről a görögkatolikusok gyakorlatában.10 11 Munkája azért (is) példaadó, mert a feltárásban a liturgiái szabályok ismertetésével az egyház által szabályozott, előírt gyakorlatot veszi alapul, noha, mint azt kimutatja, éppen a népi gesztusok maradtak kívül az írott szabályozáson.11 Angyalosy Eszter a szicíliai Melilliben az 1400-as években kialakult Szent Sebestyén-kultusz mai búcsújárását vizsgálva a szobor megérintésének, megölelésének, megcsókolásának eseményeit is ismerteti. „A szoborral személyes kapcsolatuk van, »régen nem látott rokonként, családtagként üdvözlik«, igyekeznek közelébe kerülni, megszólítani és »beszélgetni« vele; de »akkor kerülnek az emberek számukra kielégítő közelségbe a szenttel, ha meg is tudják érinteni« (ehhez a szervezők az autó egyik oldalára, ahol áll lépcsőt állítanak, így »meg tudják érinteni és csókolni a szobor jobb lábszárát«”.12 A búcsújárással kapcsolatban általában csak röviden írnak az érintőzés eseményeiről, ugyanakkor ezekben azért a „lokalitások” felbukkannak. Mohay Tamás a csíksomlyói érintőzésről írva jellegzetesnek tartja egyfelől a fejhez közeli tárgyak, és másfelől a szellemi tevékenységhez illő nyomtatványok, kiadványok rendjét. Vass Erika Grábócról kimutatja, hogy a templomba érkezést követő szokásos ikontés, engedelem volt. Későbbi és további jelentései ebből fejlődtek ki: 1. engedély (licencia), 2. bünbocsánat (indulgencia), 3. búcsúvétel (discessus), 4. zarándoklat (peregrinatio), 5. templombúcsú (dedicatio ecclesiae), 6. körmenet, kivonulás (processio), 7. búcsúk alkalmával rendezett vásár. 7 Lásd pl. Zsolt 115,4: Azoknak bálványa ezüst és arany, emberi kezek munkája; Zsolt 115,5: Szájok van, de nem szóknak, szemeik vannak, de nem látnak; 5Móz 4,28. Jer 10,3-5.: Füleik vannak, de nem hallanak, orruk van, de nem szagolnak; Zsolt 115,7: Kezeik vannak, de nem tapintanak, lábaik vannak, de nem járnak, nem szólanak az ő torkukkal. 8 Bama-Gyöngyössy-Bodosi-Kocsis 2009; Barna 2009. 9-11. 9 Fényes-Gleszer 2009. 67-84. 10 Szabó 2008. 11 Szabó 2008. 29-36. 12 Angyalosy 2011. 112-113. 580
