Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

IV. Vallásos költészet, népköltészet, hitbuzgalmi irodalom - Petres Csizmadia Gabriella: Az önéletírás mint gyónás

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

Ennek ellenére Lejeune szerint létezik olyan kommunikációs helyzet, amely a Leiris-féle kockázatvállalás tétjével a kimondás esszenciális igazságát hangsúlyozza, és a narrativizálás korlátáiból adódó nehézségeket háttérbe szorítva a kimondás szándékának igazságára fókuszál. A referenciális igény ennek értelmében nem pusztán a - Lejeune szavait idézve - „fikciótól való irtózást” jelenti, hanem alapjaiban határozza meg az önéletírás étoszát. Ez a sajátos szempont azonban el is távolít a poétikai-irodalmi regiszterektől, és az önéletírói szövegek antropologikus-terapeutikus jellegét erősíti. Amennyiben az önéletíró nem törekszik lényegi igazmondásra, vagyis tudatosan fikciósít, csak utánzatot hoz létre, amely narratológiai szempontból ugyan teljesítheti a szövegforma kritériumait,30 azonban ellentétes az önéletíró „valódi vágyával”31 - a saját élettörténet őszinte feltárásával. Az igazmondás igénye nélkül tehát az önéletírás olyanná válik, mint a hamis és érvénytelen gyónás.

Az olvasó azonban gyakran mégis úgy érzi, résen kell lennie a fikciósító önéletíró val szemben, hogy el tudja egymástól különböztetni a társadalmi szerepek által felöltött viselkedésformák getj esztette ártatlan hazugságokat, vagyis az én előnyös oldalának felerősítését az ezeken túlmutató, manipulativ célzatú intencionális hazugságoktól. Mekis D. János szerint ebben fontos szerepet játszik az olvasói szándék kijelölése, vagyis a fikciós, illetve önéletrajzi olvasásmód megválasztása a szöveg referencialitásértékének megítélésekor.32 Mary McCarthy önéletírásának bevezetőjében ezt úja: ,.A hivatásos írót úgy tekintik, mint a mániákusan füllentő gyermeket, akit szülei gépiesen összeszidnak, még akkor is, ha tiltakozik, hogy most az egyszer igazat beszél.”33 Az önéletírásokat tehát gyakran övezi olvasói gyanú,34 és az önéletírás olvasása a gyanakvás metodikája mentén történik. Az önéletíró ezért mindent elkövet, hogy tanúságot tegyen igazmondási szándékáról.

Az igazmondás kényszere a tanúvallomás igazságához, hamisságához is kapcsolható, amelyek akár jogi következményekkel járhatnak. A törvényszéki beszédek önigazolói szándéka nem csak az élettörténet összefoglalását, hanem a tanúvallomás predesztináló jellegét is erősíti.35 Lénárd Kata a megbízhatatlan emlékezet, a külső és belső valóság közti lehetséges különbség problémája

30 „A regény képes utánozni - és sokszor utánoz is - minden olyan megoldást, melyet az önéletírás használ, hogy meggyőzzön bennünket hitelességéről.” Lejeune 2003. 28.

31 Lejeune 2008. 18.

32 Mekis 2002b. 259-260.

33 McCarthy 1968. 5.

34 Abbott 2002. 292.

35 Z. Varga 2002. 256.

572