Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
IV. Vallásos költészet, népköltészet, hitbuzgalmi irodalom - Toldi Éva: Mécs László nemzeti keresztény lírája és kultusza a Kárpát-medencében
VALLÁSI KULTLIRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. De aztán pont! Nem csempészek dugárut, se rém-gázt! Római polgár vagyok. Okmányomon a százszor is elárult Krisztus-Király pecsétje ég, ragyog... Országom az ország-feletti Róma:... Az én országom ott van mindenütt... ” Háromszor lépett fel ez alkalommal Párizsban. Estjeinek védnöke Verdier bíboros, Párizs érseke volt. Költészetét Aureaian Sauvageot nyelvész, a híres szótárkészítő méltatta. Sauvageot 1975-ben a Finnugor Etűdök című francia lapban írt egy cikket A magyar költészet Franciaországban: A Mécs László-epizód címmel. Ebben olvassuk: „.. .a Mécs által előadott és előzőleg franciára lefordított és a hallgatók között kiosztott verseket minden magyar szavalat előtt francia színészek olvasták fel... A tapsvihar egyre erősödött, és egy végső ünneplésben érte el a tetőpontját, mely a legnagyobb virtuózok előadásait kíséri. A lassan szétszéledő közönség, mely mintha még a csodálatosan zengő hang hatása alatt lett volna, azzal az érzéssel távozott, hogy valami újdonságnak volt tanúja, hogy felfedezte magának a költészet egy új formáját.”14 (Sauvageot egyébként találó módon „orális költészetnek” nevezte Mécs lírai evangelizációit, vagyis hangzó költészetnek, amelyben az előadó és az előadott szöveg elválaszthatatlan egymástól.) 1936-ban újabb magyarországi sikerek következtek, Székesfehérvárott, majd Szegeden lépett fel, s a bevételt az épülő Prohászka Ottokár templom, illetve az épülő móravárosi templom javára ajánlotta fel. Ahol megjelent, hatalmas volt a bevétel, épülhettek a templomok, iskolák. 1937-ben az Athenaeum adta ki Fehéren és kéken című kötetét, amelyet mélyen őszinte patrióta megnyilatkozásai miatt Csehszlovákiában betiltottak. 1938-ban francia nyelvű kötete is megjelent; ekkor Franciaország mellett felkereste a Benelux-államokban élő magyar anyanyelvű olvasóit is. Párizsban, a francia Pen Clubban „a magyar költészet világmárkájaként" méltatták. A szervezésben jelentős részt vállalt a párizsi Magyar Intézet igazgatója, Molnos Lipót. Mécs az ő barátsága révén ismerkedett meg Paul Valéryvel, az ünnepelt francia költő és esszéíróval, aki később előszót írt a második francia nyelvű verseskötetéhez. Ebben felsőfokon szólt Mécs László költészetéről. Más országokban is úgy emlékeztek meg róla, mint a korabeli Magyarország legnagyobb élő poétájáról. A párizsi Sorbonne-on például 700 ember előtt szavalt. 14 Irodalomtörténeti Közlemények, 1999. 1/2. sz. 551
