Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
IV. Vallásos költészet, népköltészet, hitbuzgalmi irodalom - Toldi Éva: Mécs László nemzeti keresztény lírája és kultusza a Kárpát-medencében
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. Nemrég a Zemplén Tévé egy műsorában egy idős néni, aki még lelkiatyjaként tisztelhette Mécs Lászlót egykor, egészen egyszerű asszonyi törékenységgel ekképp vallott róla: „Vallásos áhítat és az Istenhez tartozás öröme hatotta át Mécs Lászlót, aki tudta és tudatosította, hogy azért vagyunk a világon, hogy jobbá váljunk, s ezáltal a világot is jobbá tehessük körülöttünk.”9 A szeretet hármas törvénye alapján, tehetnénk hozzá: Istennel, felebarátainkkal és ellenségeinkkel való kapcsolatainkban. A vadócba rózsát oltok szimbolikája ez. Ez a gondolat szólal meg a Cívis Romanus sum című költeményében is ekképp: „Szeresd az embert mind, ha mérget rejt is, / s szeresd az Istent mindenek felett!” Vagy a Fehéren és kéken címűben így: „Bárány-fehér virágú ezeijófiivet vetek, / hogy meggyógyuljon beteg szívetek... Mutassátok meg ellenségemet, / véres kezét nem csókolnám-e meg?” S ezt a jobbító, jobbá válni akaró felebaráti és ellen- ségszeretetet, melyre Krisztus mutatott a leghitelesebb példát, Mécs ifjúkorától szüntelenül lobogó magas hőfokon, sőt fokozatosan emelkedő lobogással képviselte verseivel, majd miután a Szentlélek vezérelte ihlet perceiben papírra vetett gondolatai mellé megkapta az előadóművész érzékenységét, tehetségét is kegyelmi ajándékként a Jóistentől, előadókörútjain is ezzel evangelizált. Ahhoz, hogy megértsük Mécs László motivációit, ismernünk kell a vidéket, amelybe beleszületett az isteni akarat által, azt a szükebb és tágabb környezetet, s azokat az eseményeket, amelyek felnőtté edzették, ezért életének néhány fontos állomását szeretném most felvillantani. Gyerekkorának bemutatását Rónay László szépírói szemléletességgel végezte el: „Mítoszteremtő” gyerekkora, eszmélkedésének színhelye, a mondókák, ráolvasások, hiedelmek, mondák „kalevalai” világa, a vidéki környezet, a dalmahodó hegyek egyéniségét is alakították. A „fekete mitológia ” varázslata alatt élte a falusi gyerekek életét, félt a kísértetektől, a rontástól. Karácsonykor és újévkor - hemádszentistváni pajtásaival együtt -,, házalt ” a faluban, azaz regölt. A játékos betlehemezésből és háromkirályozásból is kivette részét. A szülőfalu, Hemádszentistván osztatlan iskoláját elhagyva a 4. osztályt már Kassán végezte el. Bejáróként naponta vonatozott. Szívesen teljesített szolgálatot az oltár körül, s családi örökségének számított a szegények iránti szolidaritása. Életét az iskola és az egyházi ünnepek rendje fogta mederbe.10 1905-től a kassai premontrei gimnázium növendéke. Kassa védőszentjének, Szent Erzsébetnek a lelkisége az ifjút bizonyára már korán megérintette, a szociális látás képességét 9 http://video.zemplentv.hu/2010/ll/29/mecs-laszlo-papkoItore-emlekeztek_f2012. május 14.] 10 Cs. Varga 1999. 547
