Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

IV. Vallásos költészet, népköltészet, hitbuzgalmi irodalom - V. Szalontay Judit: Rábaközi búcsúvezetők kéziratos és tárgyi hagyatéka a 19–20. századból

VAU .ÁST KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

Levéltári forrásokból ismert, hogy a 19. század végi legnagyobb - 400 fős - csornai mariazelli zarándoklatot 1890. szeptember 4-én Poller Endre (1851— 1925) csornai plébános vezette. Ezen, a csornaiakon kívül bágyogi és acsalagi hívők is részt vettek. Búcsúvezetőjük Svertner József acsalagi néptanító volt.7 A gyalogos zarándoklat 8 napig tartott. Naponta 30-40 kilométert gyalogoltak a kapuváriaknál ismertetett útvonalon. Erre a népszerű zarándoklatra Gombás Ferenc búcsúvezető is hivatkozik emlékiratában. A csornai zarándokok Tümitz és Annaberg közötti úton a kör alakú Szent Miklós-kápolnánál imádkoztak s a mellette lévő pajtában szálltak meg - Steinbachrotte 47. sz. házban. Az út menti Ziebenbrunnen kútnál mosakodtak. A csornai fiatalok, akik először jártak Mariazellben, itt választották ki a búcsúkeresztanyát, keresztapát maguknak.

A Rábaköz katolikus népe a 19. század második felétől évenként zarándokolt Mariazellbe, hogy ott kegyelmi ajándékban, ún. búcsúkiváltságban részesüljön. A csornaiak legszívesebben Gyümölcsoltó Boldogasszony vagy Kisasszony napján látogattak el a kegyhelyre. Az itt bemutatott fénykép 1914-ben, Josef Kuss fotográfus műtermében készült (5. kép). Elöl, középen ül Gombás Ferenc (1871-1957) búcsúvezető kezében nyitott énekeskönyvvel, vállán a zarándoktarisznyát helyettesítő bőrtáskával. Öltözete: fehér vászoning, fekete csizma- nadrágos öltöny, fekete kötény, melyhez marhabőrből készült ványolt csizmát viselt. Ez az öltözet a csornai gazdák, férfiak 19. századi ünnepi viseletének tekinthető. A búcsúvezető és a Mária-lányok felső ruháján zarándokjelvény látható. A lányok fehér ruhában, fejükön koszorúval vonultak be a kegytemplomba. A Mária-lányok ünnepi búcsúöltözetén a selyem derékszalagon függő rózsafüzér látható. Ezt búcsúfiaként az első zarándokút emlékére kapták a búcsúkeresztanyjuktól ajándékba, és halálukig megőrizték.

Cser Pál (1889-1989) csornai búcsúvezetőt, előénekest adatközlőként ismertem meg. Szép szál, nagy bajuszú csornai ember volt, aki a vonatos zarándokutak emlékét idézte fel előttem 1987-ben. A csornai zarándoklatokra - 1930-as években - Csornáról Ébenfurtig vonattal utaztak a hívek. Innen gyalogoltak Lilienfeldbe, s ott cisztecita apátság gondoskodott szállásukról. A csornaiak Lilienfeldből gyalogoltak Mariazellbe Tümitz-Annaberg hegyi útjain át. Ezek a zarándoklatok a csornai búcsúvezető emlékében felejthetetlenek maradnak. Néhai Cser Pál édesanyjának aranyfonalas kendőjét a Csornai Múzeumnak ajándékozta 1988-ban.8 Ezzel emlékezett az egykori csornai menyecskékre,

7 Rábaközi Hírlap, 1890. IX. 18.

8 V. Szalontay 1999. 45.

530