Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

IV. Vallásos költészet, népköltészet, hitbuzgalmi irodalom - V. Szalontay Judit: Rábaközi búcsúvezetők kéziratos és tárgyi hagyatéka a 19–20. századból

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

V. SZALONTAY JUDIT

Rábaközi búcsúvezetők kéziratos és tárgyi hagyatéka a 19-20. századból

A Rábaköz a Rába, a Hanság és a Nagyerdő közé eső terület történeti és élő népi tájneve. Honfoglaláskor megszállt magyarlakta táj. Neves központi települései, egykori mezővárosai Csorna, Kapuvár, Szil, Szany.1

Kapuvár és Szil Eszterházy-birtok, Csornát a Premontrei Prépostság és az Eszter- házyak birtokolták, Szany a Győri Püspökség birtoka volt a II. világháborúig.

A 15-16. századtól egyházmegyénk zarándokai - az írásos feljegyzések szerint - már felbukkantak a bencések által gondozott Mariazellben, melynek alapítása a 12. századra nyúlik vissza. A Celli Szűzanya jelzője: Magna Domina Hungarorum. Mariazell jelentőségét az egész magyar búcsújárás története szempontjából nem lehet eléggé hangsúlyozni. A legendás hagyomány szerint a 12. század közepétől alapított (1157) kegyhely különösen a 14. századtól, Nagy Lajos donációjától jelentős magyar kegyhelynek is számít.

Mariazellnek nemcsak vonzereje, hanem kisugárzása is erős volt. A szak- irodalom szerint a 17. század közepétől lelhetők fel a magyarországi egyházi társadalom felső és középső rétegének, valamint a világi fonemességnek első barokk kori mariazelli kapcsolatai.

Eszterházy Pál neve először 1665-ben tűnik fel a levéltári forrásokban. 1680-ban feleségével Szent Katalin tiszteletére oltárt emeltet a mariazelli kegytemplomban, s ugyanebben az évben - útban Mariazell felé - jelentős területet adományoz a Lilienfeldi Cisztercita Apátságnak. Ezzel megvetette alapját a néhány év múlva beinduló tömeges rábaközi zarándoklatok szíves fogadtatásának. A Kisalföldről, de főként a Rábaközből érkező zarándokok egyik fontos szálláshelye volt Lilienfeld, melyet a lilienfeldi Szent József Társulat számos Magyarországról beiratkozott tagja tanúsít a 18. század közepén.

Eszterházy Pál 1690-ben írott könyvében 11 máriás kegyhelyet, illetve kegyképet sorol fel. Ebből 10 Nyugat-Magyarországon, 8 pedig a győri püspökség területén található.1 2

1 Kósa-Filep 1975. 161-162.

2 Barna 2000, 75.

523