Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
IV. Vallásos költészet, népköltészet, hitbuzgalmi irodalom - Brutovszky Gabriella: A polimorf „Szíve(s könyv)ecske”
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. Mária”), miközben a függelékben további műfajokkal találkozunk. A Jeleneteket” a szerző ezek alapján egy sajátos elképzelés szerint egységbe osztja a profán irodalomban használt inventio poetica eljárása szerint. A mű szépen tükrözi a műfajok kontaminációjának barokk eljárását (ami a barokk kor későbbi szakaszaiban gyakori jelenség volt). Hajnal saját 6 soros magyarázatot ad a képekhez, viszont azok eredeti címeit (az inscriptiókat) elhagyja. Minden kép felett ugyanazt a megjegyzést tartja meg (Jesus Urunk Szívéről). Ez az eljárás újdonságnak számított a kor irodalmi emblematikájában. Az elmélkedések, a meditációk folyamatának középpontjában a megtérés elérésére való törekvés áll, megtalálni a lélek Istenhez vezető útját (pl. az első kiadás tizennyolcadik, azaz utolsó fejezetében olvashatjuk a képhez tartozó epigrammában a lelki megtisztulás gyümölcsét, „Az Isten malasztjának mennyei boldogsággal való fizetését”): Oh boldog szeretet sorsa Kinek ennyi öröm jussa Után leszen ily végben, Mert királlyá választatik S pálmával koronáztatik Az örök dicsőségben.17 4. Intertextualitás Az intertextualitás fogalma nemcsak a posztmodem irodalomra érvényes, hanem már a kezdetektől fogva irodalmunk speciális jellemzője volt, koronként, kultúránként kisebb-nagyobb mértékben módosult a funkciója. Aszövegköziség, a szövegek közöttisége18 a régi magyar irodalom egyik közkedvelt technikája, és bár a fogalmat sokkal később vezették be (Kristeva), a jelenség a kezdetektől megpecsételi irodalmunkat. A régi magyar irodalomban az intertextualitás két fajtájáról beszélhetünk: ez a kompiláció és az imitáció.19 Ezek rokon jelenségek, de mégis bizonyos mértékben különböznek egymástól. A kompiláció esetében a szerző a két rokon szöveg közötti kompilációs technikák érvényesülésén, a szöveg átstrukturálásának módján van a hangsúly, s ennek eredményeként a megváltozott jelentésben rejlik és nem az új gondolatok, saját megoldások közlésén. Az imitáció esetében a hangsúly éppen az imitált szöveg új kontextusba való helyezésében, új megközelítésében van (elsősorban stílusbeli változás). Az 17 Hajnal 1932. 110. 18 http://enciklopedia.fazekas.hu/retorika/Intertextualitas.htm [2011. 02. 10.] 19 Hargittay 2003. 83-84. 492
