Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

III. Szakrális tárgyak világa: vallásos tárgyak, ábrázolások és ereklyék - Gyergyádesz László Ifj.: Keresztény tartalmak a kortárs magyar képző- és iparművészetben. A Kecskeméti Képtár gyűjteménye és a Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálék

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

segítségével (természetesen rögzítve mindent a katalógusokban); 3. felhívni a figyelmet a keresztény ikonográfia létezésére a kortárs művészetben, s világnézeti és politikai hovatartozástól függetlenül felvetni Jogosultságának”, „korszerűségének”, „elavultságának” és „pártosságának” a kérdését (bár ezek a szavak inkább egy felületes, „újságírói fogalmazásmódot” képviselnének);

4. kapcsolódni a hasonló nemzetközi törekvésekhez; 5. kapcsolatot teremteni egyházmüvészet, vallásos művészet és e fogalmakhoz nem tartozó, de a keresztény ikonográfiához köthető művek között, megindítani a párbeszédet a megrendelők és a művészek között.

Művészettörténész muzeológusként számunkra a legfontosabb azonban az volt, hogy e kiállítások anyagából - elsősorban ajándékozás útján - sikerült 2012-ig egy 258 darabot számláló, speciális gyűjteményi egységet létrehozni. Ebből a nem egyházi fenntartású magyarországi múzeumokban ma még egyedülállónak tekinthető kollekcióból már több helyen (Pesterzsébeti Múzeum Gaál Imre Galériája; Kecskeméti Képtár; Országos Széchényi Könyvtár) is bemutathattunk egy-egy válogatást a kortárs hazai keresztény tematikájú művészet legjobb alkotásaiból. Legutóbb Egerben, a Zsinagóga Galériában tártunk egy újabb részjelentést a szakma és a nagyközönség elé, kiegészítve néhány, már korábban képtárba került jelentősebb alkotással (például Somogyi Győző, Kalmárné Horóczi Margit és Berki Viola műveivel).8

A biennálék alkalmával sokan fölkapták a fejüket, s végre többen is észrevették, hogy a rendszerváltozás ellenére ez a terület még mindig a mesterséges ideológiai elfojtás következményeit nyögi. Magyarországon a kilencvenes évekig a fiatalabb nemzedékek legjobbjai a keresztény ikonográfiával szinte nem is találkozhattak, legfeljebb csak egy lehetőleg minél távolabbra tolt művészeti hagyományként, művészettörténeti leckeként, tévesen azt sugallva, hogy itt csupán egy végtelenül elavult, korszerűtlen, további alkotások létrehozására méltatlan területről van szó. A keresztény mitológia azonban mélyebben gyökerezik Európa kultúrájában, gondolkozásmódjában, művészetének történetében és különösen az emberi lelkekben annál, hogy valaha is teljes egészében elveszítse a mindenkor érvényes aktualitását. Sebastian Franckmk, Bruegel kortársának szavai ma is érvényesek: „Az egész Biblia újból és újból megismétlődik: Adám bűnbeesése, a tudás fája, a bűnbánat, ugyanígy a halál és az élet... Krisztus szenvedései a maguk módján mindennap végbemennek és az összes története a Bibliának szintén... Bennünk a belsőnkben, innen jön ki

8 Bulla 2012.

443