Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

III. Szakrális tárgyak világa: vallásos tárgyak, ábrázolások és ereklyék - Verebélyi Kincső: A kis ájtatossági kép és a rokonneműek

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. Érdekes átmenetet képeznek a kis szentképek és a faliképek között azok, ame­lyek mérete kicsi, az előállítás technikája nyomtatott grafika, a keretezés révén azonban inkább fali díszek, mint devóciós képek. Műfaji megnevezésük tu­lajdonképpen még nincs is. A „műfaj” története körülbelül a 18. század vé­gén kezdődött, akkor, amikor az ún. Hinterglasmalerei (üveglapra festett kép) mint képtípus önállósodott. Közismert, hogy a szentképmetszetek az üvegkép ábrázolásaihoz is mintát adtak. A grafikák nyomdai előállításának technikai fejlődése - amint erre fentebb utaltunk - a kis szentképeknél máig nyomon követhető. Ezzel párhuzamosan alakult, hihetetlenül gazdag és szinte számba vehetetlenül változatos módon az, ahogyan a nyomatokat reprezentálták. Az egyik keretezési irány az volt, hogy textilalappal és kézimunkákkal, fonalakkal, fémszálakkal, gyöngyözéssel stb. egészítsék ki a már nem imakönyvbe, hanem a falra szánt képeket. Ez a mondhatni textilművészeti irány a hímzéssel előál­lított faliképekig, azaz máig tart.43 Egy másik iránynak nevezhetjük azokat a kis üvegképeket, amelyek csak részben rokoníthatók a Hinterglasmalerei tech­nikáival.44 Tenyérnyi, rendszerint ovális üveglap közepére metszeteket vittek fel különféle módón. A kép keretének a díszítése készülhetett az olyan régen ismert üveghátlapfestés technikájával, amelyet églomisé néven ismer a nem­zetközi szakirodalom.45 Jean-Baptiste Glomy (kb. 1711-1786) udvari képke­retező felelevenítette az ókor óta ismert technikát, miszerint két üveglap közé aranyfóliát illesztettek. Az eljárást korszerüsíttette és leginkább képkeretezésre használta. A későbbiekben többször is divatba jött ez a díszítési mód: jól ismert formája Közép-Európában is az üzletek bejáratát (az ajtó két oldalát vagy az ajtó feletti részt) díszítő üvegtábla, amelyen fekete alapban tűnnek fel az arany feliratok (11. kép). A 19. század közepétől a kis üvegképek is megjelenhettek fekete kerete­zéssel és arany feliratokkal, csakhogy ezeknél a hátlap rendszerint papír. Az üveglapot és a papírlapot vékonyka rézfoglalat szorítja össze, amelyeket fém­nyomók készítettek. A színes nyomatok terjedésével azután a fekete keretet felválthatta a színes, kék, rózsaszín, zöld színű is. Metszett tükörüveg kerettel készült képecskék külön csoportot alkotnak, és kétségtelenül rokoníthatók a 43 Schuster 1978. Itt most nem hivatkozunk a kortárs textilművészetnek azokra az alkotásaira, ame­lyek az apácamunkákra vezethetők vissza. 44 Sajnos az üvegkép terminus ugyan a magyar szakirodalomban megszokott, de nem pontos. Varga Vera művészettörténész, majd restaurátorok kezdték használni az „üveghátlapfestmény” termi­nust, amely pontos, de nehézkes. Országh 2005. 101-111. 45 Verebélyi 2010. További részletes bibliográfiával. 408

Next

/
Oldalképek
Tartalom