Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

III. Szakrális tárgyak világa: vallásos tárgyak, ábrázolások és ereklyék - Verebélyi Kincső: A kis ájtatossági kép és a rokonneműek

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

A collage-technikával a dombomyomott lapokra nemcsak papíralapú, hanem egyéb anyagokból készült díszítőelemeket, figurákat is erősíthettek. Nem szabad elfelejtkezni arról sem, hogy a 19. század eleje - a biedermeier kora - a női kézimunkákkal való díszítés divatjának az ideje is. Ugyanebben az időszakban kezdik alkalmazni a gépi stancolást is. A dombornyomás a stancolással kialakított csipkeszerü keretekkel kiegészülve finoman strukturált felületeket tudott létrehozni. Ennek a technikának az előzménye a kézzel festett pergamenképek ollóval kivágott keretezésében keresendő. Érdekes módon mind a két technika feltalálását Prágához köti a kutatás.34 (7. kép.)

Újdonságot jelentett a papír gépi, csipkeszerűséget eredményező lyukasztása Különösen a Párizsban készült stancolt csipkével díszített képek árasztották el az európai piacot csaknem egy évszázadon át. Jellegzetessége a párizsi képeknek a csipkerészek finomsága és a változatos alakú lapok közepére helyezett képekhez való igazítása.35 Az első évtizedekben visszafogott a színezés: a hangsúly a fehér csipkerészeken van, a képek pedig feketék. A későbbiekben a színezés és a stancolás összekapcsolása maga is változatos kombinációkra ad alkalmat. Az 1798 körül alkalmazásba vett kőnyomat, az 1820 körül bevezetett acélmetszés, az 1837-től ismertté vált kromolitográfia, illetve a 19. század második felében kidolgozott autotípia sem nélkülözhette a csipkés szegélyezést. Klisék segítségével megoldódott a színes nyomás és sokszorosítás is.

A19. század utolsó harmadában azután - bárhol készüljön is a kép - édeskés megfogalmazásmódok és prezentációk kezdenek megjelenni ebben a műfajban. Ilyen megfogalmazásokat találhatunk pl. azoknál a képeknél, amelyek három részre tagolódtak és hajtogatással csukódtak össze. Az emlékanyag lehetővé teszi témák, motívumok vándorlásának, kölcsönzésének a nyomon követését. A metszetek gyakran váltak más anyagban és más technikával kivitelezett képi ábrázolások mintáivá. A 18. századtól a tömeges méretekben előállított üvegre festett faliképeket illetően például felvetődődött a kutatás számára az a kérdés, melyik műfaj gyakorolta a nagyobb hatást a másikra? A gépi előállítás megjelenéséig - valamivel még tovább is - az ikonográfiái minták és kötöttségeik érvényesültek a kis szentképeken is, amellett, hogy a méretek és a technikák nyilván befolyásolták a képi megfogalmazásokat. Egy adott kegyhelyhez kötődő kis szentképek, illetve a vallási ponyvanyomtatványok címlapjai mutat34 Műhelyeket is megnevezhetők: Hóra, Mórák, Pachmayr, Hoffmann szignálták is a képeket. Lásd Engels 1983; Lerch 1992; Schott 1992.

35 Brückner 1977.

405