Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

III. Szakrális tárgyak világa: vallásos tárgyak, ábrázolások és ereklyék - Verebélyi Kincső: A kis ájtatossági kép és a rokonneműek

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

értékeit ismerte fel, ám azoknak a használatban betöltött funkciójára nem igazán figyelt. Természetesen a szigorúan és a hagyományosan vett műtárgycentrikus kutatások máig folytatódnak. Ugyanakkor már az 1960-as években a Populäre Druckgraphik Europas című sorozat kötetei jól érzékeltetik a grafika kapcsán a képzőművészet-népművészet közti területekre irányuló érdeklődés feltámadását, és ha áttételesen is, magával a címválasztással a kiadó és a szerzők érzékeltették a fogyasztás figyelembe vétele felé való elmozdulást. A 15-16. századi ún. egylapos fametszet-nyomtatványok feltérképezése, számbavétele és nyomdatörténeti hátterének a feltárása már nemcsak könyvtörténeti, hanem tá- gabb művelődéstörténeti összefüggésbe kerültek. A technika, forma, használat és tartalom szempontjaiból végzett korábbi kutatások és publikált elemzések némi terminológiai zűrzavart is okoztak, még az olyan nyelvterületeken is, ahol az ilyen célzatú kutatások korábban kezdődtek, mint nálunk, és folyamatosan egymásra épülhettek az eredmények.18 Minálunk a 17-18. századi művészi és populáris grafikai alkotások a fellelhető nyomtatványok alapján igen alapos feldolgozásban váltak publikussá az utóbbi évtizedekben. A ponyvanyomtatványok, kalendáriumok, mirákulumos könyvek illusztrációi, röplapok, imalapok, céhiratfélék és hasonlók mellett ebből a korból származó kis szentképek - különösen az igazolhatóan népi használatban lévők - nem annyira számosak, mint az előbbiek.19 A19. századtól kezdve kiadott későbbi szentképek kutatásához is vannak már gyűjtemények - ezek feldolgozása azonban várat magára. A képzőművészeti alkotásoknak és iparművészeti termékeknek a használat felőli megközelítése tette lehetővé azt, hogy a kis szentképek története mára már a kezdetektől napjainkig mint egy sajátos képműfaj komplex vizsgálat tárgyává válhasson a nemzetközi szakirodalomban. Többféle szakirányból - esztétika, művészetelmélet, művészet-, kegyességtörténet, folklorisztika stb. - érlelődött meg az az érdeklődés, amely ismételten e kisgrafikai műfajra irányult.20 (A svéd néprajztudós N.-A. Bringéus által kezdeményezett ún. Bildlore-kutatások keretébe a szentképkutatások is belefértek: láthatóan eredményesen.21)

18 Brückner (1999), 2000. 315-320.

19 A könyv- és nyomdatörténeti munkák közül jelzésként utalunk Borsa 1996, V. Ecsedy 1999 írásaira. Dolgozatom témája szempontjából különösen jelentősek Szilárdfíy-Tüskés-Knapp 1987; Tüskés 1993. '

20 Brückner (1999), 2000. Lásd még Tüskés 2008,2010.

21 A néprajz részéről Bringéus, Brückner és még sokan mások neve említhető itt. Ma a C. H. Pieske által alapított Bild-Druck-Papier nemzetközi munkacsoport évenkénti konferenciáin kerülnek elő a nyomtatásban megjelenő képkultúra történetének különféle mozzanatai. Lásd még például Pérez 1989. 155-163.

400