Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

III. Szakrális tárgyak világa: vallásos tárgyak, ábrázolások és ereklyék - Limbacher Gábor: Krisztus fegyverei hazánkban, Európában és a szakrális idő elvesztése a magyarországi katolikus egyházban

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. szent helyeket, és mindenütt jótékonykodott. A 4. század végéről való legenda szerint Ilona a Golgotán kereste és megtalálta a Szent Keresztet és a szenvedés többi eszközét. így a szegeket is, amivel átütötték a Felfeszített végtagjait. Az egyiket Szent Ilona a császár sisakjára, a másikat a lova kantárjára erősítette, nyilvánvalóan oltalmazó, bajelhárító szakrális tárgyként. Az egyházatyák később megtalálták azt a próféciát Zakariás könyvében, ami hasonlít ehhez a cselekedethez: »Azon a napon még a lovak csengőjére is az lesz írva: Az Úr szent tulajdona« (Zak 14,20). A harmadik szeget Konstantinápolyban a csá­szár szobrába illesztették, Szókratész Szkholasztikosz szerint ez a város be- vehetetlenségét biztosította. Később - nyilván hasonló funkcióval - valame­lyik szeg ugyancsak beépítésre került Lombardia vaskoronája egyik részébe. E szemléletnek felelt meg a népi vallásosságban az 1990-ben Lőrinciből (Heves, v. Nógrád m.) gyűjtött, házszenteléshez kapcsolódó imádság is, amely a házat a Szent Kereszt és a 3 szög erejével óvja. Részlete így hangzik: „Az Úr Jézus drága Szent Keresztje legyen e háznak teteje, fedele. Három vasszege ajtaja, kilincse, Hogy a sátán meg ne kísérthesse.”21 A Legenda aurea, 13. századi legendagyűjtemény szerint - amit az Erdy- kódex is átvett - Szent Ilona Makariosz jeruzsálemi püspöktől kapta a ta­nácsot, hogy vigyék egy gyógyíthatatlan beteghez a Golgotán megtalált há­rom keresztet, mert lehet, hogy az igazi kereszt meggyógyítja a haldoklót. Az egyik kereszt hozzáérintésével felgyógyult a beteg, így választották ki a Szent Keresztet. Itt ugyanaz, a Krisztussal való kapcsolatból fakadó po­tenciál és gyógyító hatás érvényesült, mint a Jézus ruháját érintő vérfo- lyásos asszony esetében. A népi vallásosságban ugyanezzel a szemlélettel fordultak a keresztfához. Csak míg a Római Birodalom vezetői Krisztus történeti hitelesség szerinti keresztjéhez folyamodtak, a katolikus paraszt­ság mikrokozmikus szemléletében a település területén állított kereszt és feszület azonosult a Golgota eredetijével. Például Kiskunfélegyháza (Bács- Kiskun m.) térségében a sérült, föl nem újítható szabadtéri fakereszt darab­jait eltemették az új kereszt elé, mert az „szent fa, Krisztus testét hordozta.” 21 Diós 2000. 241-242., http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Kereszt [2014.07.17.]; Lengyel- Limbacher 1997. 133. 310

Next

/
Oldalképek
Tartalom