Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
II. A népi vallásosság történeti–néprajzi megközelítései - Kővári Réka: Halott melletti imádkozók Gyimesközéplok–Hidegség két pontján
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. Amint a táblázatból kiolvasható, mindkét imádkozóban a központi, azonos rész önmagában is összetett: magját a rózsafüzér és a keresztút imádkozása alkotja, mely után a Most segíts meg, Mária imádság és a Jézusomnak kegyelméből kezdetű népének, a „szertartás” végén pedig egy esti imádság következik. Ehhez keretet a bevezető és befejező imádságok, akklamációk adnak. Az ezen felüli eltérések a különböző imádságok és népénekek válogatásából erednek, melyek tükrözik az előimádkozók ízlését és repertoáiját is. A virrasztó-énekek kiválasztására általános és leggyakrabban érvényesített szokás, hogy ha a halott pl. Rózsafüzér-társulati tag volt, akkor elsődlegesen Mária-énekek hangoznak fel. A második imádkozó két énekkel többet tartalmaz, és ebben találjuk az előző konferenciakötetben részletesen tárgyalt két régibb népéneket is (Jézus szenvedéséről, lásd 8. kotta, és O keserves jaj szó, lásd 12. kotta), de a záróének (Közelebb, közelebb, lásd 13. kotta) az újabb stílusú, érzelmes hangvételű énekek beáramlását mutatja egy gyökereiben régi liturgikus eredetű közösségi alkalomba. Az első imádkozó énekelt siratójával számít értékesebbnek.7 A továbbiakban sorra vesszük mindkét halottvirrasztás énekeit. Az időben korábban történttel kezdünk. Az azonos énekekre természetesen utalunk, azokat egymás variánsaként közöljük. I. Az első virrasztóra a rózsafüzér imádkozása közben érkeztünk. Feltehetően a második imádkozóhoz hasonlóan kezdődött: esetlegesen siratással, a félhivatalos részt pedig gyertyagyújtás és keresztvetés indította, majd a szentolvasó bevezető imádságai, a Hiszekegy és Miatyánk következett. A rózsafüzér tizedei között a két előénekes (Tankó Jánosné Antal (Szelek) Ilona és Berszán (Boris) Fülöpné Gábor Kata Zsizsi) a Fájdalmas szentolvasó, mennyei szép koszorú, Mária kezdetű, AABA sorszerkezetű népének egy-egy szakaszát énekelte.8 A második virrasztóban rögzített, díszesebb éneket közöljük majd később teljes egészében, a maga helyén (lásd 6. kotta). A két éneklés között csupán annyi a különbség, hogy az első imádkozóban a kis díszítőhangok elmaradtak (ezért ezt itt nem adjuk közre). A rózsafüzér után egy imádság hangzott el, majd az ugyancsak közismert Olvasónkat elvégeztük kezdetű ének zárta le a „Máriához font koszorút” (1. kotta).9 Ennek az AA3BAv sorszerkezetü éneknek néhány (főként díszítő-) hangban való 7 Az énekelt siratót, annak szövegi-dallami elemzését lásd Rudasné 2009. 8 Ezt a dallamot különböző szövegkezdettel ismerjük, mint pl. O Mária, drága név, téged óhajt tiszta szív, Mária vagy Szerettél engemet, szeretlek tégedet, én Jézusom. 9 Jelzet: ZTI MD 139/25. 247
