Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
II. A népi vallásosság történeti–néprajzi megközelítései - Horváth József: Végrendeleti adalékok a temetéskori harangozás és misemondatás történetéhez
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. Pater Carmelitak kriptájában temetessék, és háromBor való Harangozássom legyen, úgy mint az eöregh Templomban, T. P. Carmelétáknál, Tißtelendö Pater Franciscanusoknáll, T. P. Jesuitaknall, és az Ujvárossi Szeginyek Templománál és Temetéssemkor egy Requiem mondátassék és réB Szerént akkor, reß Szerént utána 90 Szent Missék úgy mint az Eöregh Templomban, T. P. Carmelitáknál és T. P. Barátoknáll mindenütt 30 Szt. Missék Szegény Lelkemért mondatassanak melyekre hagyok fl. 45” - emellett öt további kegyes hagyományt is tesz, együttesen 265 forint értékben.28 Itt kíván nyugodni egyébként a fentebb már említett Odor György is, aki a harangozások mellett requiemmel és 12 „mondandó Sz. Misekkel” rendeli végtisztességét.29 Nemcsak a belváros templomai jöhettek szóba temetkezőhelyként, de a külső városban lévők némelyike is; erre is idéznék néhány példát! Jakay Kata asz- szony, Skublics József 1756-ban testáló özvegye a „kis Templomban” lévő kriptában kíván - néhai félje mellett - nyugodni; temetésekor háromszori harangozást rendel „az külső Városban Lévő három Templomokban”; temetése énekes requiemmel legyen, és hagy öt forintot még szentmisékre, „mellyek akar mindgyárt Temetésem alkalmatosságával elmondátássának”; kéri, hogy a „Tisztelendő Pater Franciskanusokis ki hivattassanak Temetéssemre”; emellett tesz még hét kegyes hagyományt, együttesen legalább ötven forint értékben.30 Az 1767-ben végrendelkező Gay András „az itt külső Városban Lévő kriptában, mely vagyon az kápolna alatt” szeretne nyugodni, „de elsőben vitettessék az Szent Joseff Templomában, holottis az Testem fölött szolgáltassák Requiem kiss Misékkel együtt, és praedikaczioval, mely temetesemre, és szent Misékre hagyok őszveségessen fl. 70” úja, majd további kb. másfél tucatnyi kegyes hagyományt tesz. Többek között 20 forintot rendel szentmisékre két elhalt felesége lelki üdvéért, mely szentmiséket a Szent József-, ill. a Szentháromság- templomban mutassák be egyenlőképpen.31 Azon testálóknak, akik temetésük konkrét helyét megjelölik, mintegy 60 százaléka kíván valamelyik kriptában nyugodni; a fennmaradó hányaduk valamelyik „közönséges temető helyet” nevezi meg - a harangozás és a temetéskori misemondatás azonban ez esetekben sem nagyon marad el. Váldecz János 1758-ban „illyendőképpen egy harangozással” rendeli eltemettetni testét „az közönséges temető helyen”; leikéért még éltében mondandó szentmisékre 28 GYVL,VMK, 3. köt. 241-245. 29 GYVL, Végrendeletek, 288. sz. 30 GYVL, Végrendeletek, 203. sz. (Másolati példánya: GYVL, VMK, 2. köt. 291-294.) 31 GYVL, VMK, 3. köt. 313-317. 236
