Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
II. A népi vallásosság történeti–néprajzi megközelítései - Józsa Mónika: Vága község népi vallásosságának továbbélése –lehetőségek és korlátok
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. É - li! É - li! Lam-ma sza-bak-tá - ni! Az - az: ■ivr Ser--—^ v?~r —=-|--'r---1 § 1-1--2—9— r r Én Is-te-nem! Én Is - te - nem! Mi-ért hagy-tál el en-gem?! 2. kottakép. A virágvasárnapi passió kettős csúcspontja A Krisztus-virrasztás szent szokása a nagycsütörtökről nagypéntekre forduló éjszakán ma is élő gyakorlat Vága községben. Bár a népszokás eme megnevezése nem honos a falu lakosai közt, ők csak azt mondják, hogy imádkozni mennek vagy virrasztani mennek. Napjainkban ez a következőképpen történik: Az asszonyok nagycsütörtök éjjel tíz órától imádkozzák a rózsafüzért, és más nagyböjti ájtatosságot a házaknál (három-négy helyen a faluban). Éjfélkor fölkerekednek és elindulnak a templomhoz, útközben énekelnek, vagy a ró- zsafuzért mondják. Kb. 15-20 percet időznek a templom előtt, ahol a közösen mondott rózsafuzér-imádság mellett nagyobb teret kap a csöndes magánájta- tosság, Krisztus kínszenvedésén való elmélkedés. Mielőtt továbbindulnának, mindenki megcsókolja a templom falán lévő fakeresztet, a templomajtót és a két szobor (Nepomuki Szt. János és a kőkereszt) talpazatát. Azután a temetőbe mennek, ahol a rózsafüzér-ájtatosságot követően szintén a magánájtatosság lép előtérbe, imádkoznak a megholtakért, ki-ki a saját elhunyt hozzátartozóiért. A temetőtől aztán elindulnak hazafelé. Más csoportok viszont - ragaszkodva a régi hagyományhoz - nemcsak a templomhoz és a temetőbe mennek, hanem pl. a Szentháromság-szoborhoz, a főút melletti kereszthez, Szent Flórián szobrához. Mindenhol időznek egy keveset, végzik a rózsafüzér ájtatosságot, elmélkednek. De nemcsak ilyen 25-30 fős asszonycsoportok járnak virrasztani. Egyénileg is, ki mikor befejezi a munkáját, az éjfél utáni órákban, vagy ha korán lefeküdt, amikor felébred: éjfél után kettőkor, háromkor elindul a templomhoz. A falusi emberek bármely napszakban találkoznak, mindig üdvözlik egymást, esetleg egy-két szót szólnak egymáshoz. Kivéve ezt az egy alkalmat. Nagypénteken éjszaka nem köszönnek egymásnak. Még a jó ismerősök is idegenként, szó nélkül mennek el egymás mellett. Az ima, az elmélkedés, a gyász órái ezek, amit nem illik köszönéssel megzavarni. 225
