Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

II. A népi vallásosság történeti–néprajzi megközelítései - Örsi Julianna: Vallási és nemzeti identitás a 20. századi anyakönyvek tükrében a Bodrogközben és az Ung vidékén

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

2001-ben 808 lakosa volt a községnek, amelyből 595 magyar, 154 cigány és 57 szlovák. Felekezeti megoszlás szerint református: 500, római katolikus: 175, görögkatolikus: 95, evangélikus: 2, pravoszláv: 1, Jehova tanúi: l.12

Nyarád és Mocsár református magyar falu volt, amelynek természetes egyesülése előbb történt meg. Kelecsenyben inkább római és görögkatolikusok éltek. Az előzőek a Dobóruszkai plébániához tartoztak, míg az utóbbiak a Dobraihoz. Mindhárom falu kicsi volt ahhoz, hogy önmagában zárt települést alkosson. Ez is, és földrajzi közelségük is hozzájárult ahhoz, hogy egymással kapcsolatot ápoljanak.

1909-2008 között 359 pár házasságát áldotta meg a helyi református pap a nyarádi református templomban.

Elöljáróban megállapíthatjuk, hogy az elmúlt évszázadban a település nyitott volt. Mindössze a házasságok 39,83%-a jött létre két kaposkelecsenyi fiatal között.13

Kaposkelecsenyben (a 3 falut egységként kezelve) 1909-2008 között a reformátusoknál a lakóhely szerinti exogámia átlaga 60,17%-os volt. Elhanyagolható azoknak a száma, akik közül egyik fél sem volt helybeli. 22 házasság jött létre kaposkelecsenyi és nagykaposi fiatal között (11,77%), 11-15 házasságot kötött 38 fiatal (20,32%). 6-10 házasság van megjelölve a 3. falucsoportban (összesen 28,88%). 2-5 házassággal szerepel a 4. körzet (45 házasság, azaz 26,20%). 24 településről egy-egy fiatal kerül kapcsolatba a kaposkelecsenyiekkel (12,83%).

4. a-b) ábra. Területi endogámia és exogámia Kaposkelecsenyben a 20. század 1. és 2. felében

12 http://kelecseny.mindenkilapja.hu

13 Az endogámia a tiszta endogámiára vonatkozik, azaz mindkét fél szülő és lakóhely szerint helybelinek számít. Ha külön-külön vizsgáljuk a fiatalok szülőhelyét és lakóhelyét, akkor sem mutat lényeges eltérést. Tehát a betelepülés a házasságok révén történt és nem egyéb (gazdasági) okokkal magyarázható.

213