Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

II. A népi vallásosság történeti–néprajzi megközelítései - Örsi Julianna: Vallási és nemzeti identitás a 20. századi anyakönyvek tükrében a Bodrogközben és az Ung vidékén

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. a) Házasodási körzet A 20. század első felében a nagytárkányi anyakönyvi hivatalban 1287 há­zasságkötés volt. Ebből csak a nagytárkányi fiatalok házasságkötési trendjeit elemezzük. Ebben a fél évszázadban 601 nagytárkányi házasság jött létre. 274 esetben mindkét fiatal helybeli lakos volt, tehát a lakóhely szerinti endogámia 45,59%-os. 326 esetben az egyik fél más településen lakott. Tehát a lakóhely szerinti exogámia 54,41%-os. Nagytárkány a századfordulóhoz képest nyitot­tabbá vált. Egyértelműen kimutatható, hogy Nagytárkány házasodási társközsége Kistárkány (50 év alatt 105 közös házasság). Az exogám házasságok egy har­mada kistárkányi és nagytárkányi fiatal között jön létre. Folyamatosan erősö­dik a kapcsolat Béllyel (21 közös házasság), illetve Zemplénagárddal (11 közös házasság). A párválasztási körzetbe tartozik Battyán, Királyhelmecz, Kisdobra (9-9 közös házasság), Agcsemyő, Tiszasalamon és Csap (8-8 közös házasság). Ezeket követi Sátoraljaújhely és Ungvár (7-7 közös házasság). A házasodá­si körzethez tartozik még Perbenyik (6 közös házasság), Tiszabezdéd, Lelesz (5-5 közös házasság). A települések száma megnövekszik a 19. századi adatok­hoz képest. Különösen a Felső-Bodrogköz falvai kapcsolódnak be a házassági migrációba. Megmarad a kapcsolat a Kisvárdai járással. Rendszeresebbé válik a kapcsolat Unggal, Bereggel és a Sátoraljaújhelyi járással. Elvétve Abaúj- Toma, Trencsén és Liptó megye is előfordul. 1930-ig jönnek szülőföldjükre haza Amerikából házasságot kötni (New Yersey, Ohaio, Mickeport, Tresport), amint ezt a megkötött 5 házasság mutatja. 1942-ben pedig olyan lány megy féijhez Nagytárkányból Garbócbogdányba, aki az USA-ban (Tresport) szüle­tett. A vőlegénye pedig egri születésű. 1939-1945 között a Magyarországhoz való tartozás az előző évekhez képest új kapcsolatot jelent 1 budapesti és 1 pápai közös házassággal. A két világháború közötti időben a Csehszlovákiához tartozó nagytárkányi fiatalok elsősorban saját országukban kerestek párt, de az ungi kapcsolatok sem szakadtak meg. Ekkor magyarországi településről alig választanak párt (Zemplénagárd, Sátoraljaújhely a kivétel). Megszűnik a kap­csolat a Kisvárdai járással. Ha tízévenként nézzük a házasodási szokásokat, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy 29-36 településsel kerülnek házassági kapcsolatba a nagytárkányiak la­kóhely szerint (1901-1910: 33 település, 1911-1920: 32 település, 1921-1930: 23 település, 1931-1940: 36 település, 1941-1950: 29 település). 206

Next

/
Oldalképek
Tartalom