Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
II. A népi vallásosság történeti–néprajzi megközelítései - Vass Erika: A Hunyad megyei Rákosd református gyülekezet
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. 2011 -ben kb. 800 fő dolgozott a vajdahunyadi vasgyárban (míg 1989-ben kb. 21 000). Néhány rákosdi is van köztük, de a fiatalok többsége magánvállalkozásoknál, irodákban helyezkedett el. A külföldi munkavállalás kapcsán olyan tendencia figyelhető meg, hogy a románok, illetve a románokkal barátkozó magyarok Olaszországban, Spanyolországban vállalnak munkát, a magyarok pedig inkább Angliában (ahogyan a magyarországi fiatalok körében is Anglia az egyik fő célpont.) 2010-ben a rákosdi magyarok közül 2 férfi vállalt szezonális mezőgazdasági munkát Spanyolországban (ebből a keresetből újították fel a házaikat), Angliában 1 fő építkezéseken dolgozott, 1 lány pedig bébiszitterként. Ketten Kanadában telepedtek le. A tősgyökeres lakosok és az 1960-70-es években a gyáripar folytán idekerült lakosok között sokáig ellentétek voltak a felszín alatt. A tősgyökeres lakosok egy része lenézte a beköltözőket, akiket venitura - ’jövevény’ szóval illettek. Ezek az előítéletek idővel ugyan csökkentek, de azért még most is mindenki tudja, ki hova tartozik. Kiejtésükben is elkülönülnek az ide érkezett szilágyságiak és székelyföldiek. Persze az ő gyermekeik már rákosdiként definiálják önmagukat, és másoktól is elvárják, hogy helybelinek tekintsék őket. A tősgyökeres családok száma most is nagyobb, mint a beköltözőké, aminek következtében a hagyományok nagy része megőrződött. A presbitérium összetétele vegyes: a tősgyökeres családok tagjai mellett egy szilágysági, egy mezőségi és egy besztercei, szintén szórványból származó személy vesz részt benne és 2 olyan férfi, akik már itt születtek, de szüleik a Székelyföldről érkeztek. Helyben egy csoporttal működik óvoda, ahol az óvónő magyar, de oda 2010-ben egy magyar gyermek kivételével román és cigány gyermekek jártak, a magyar gyermekeket inkább a városi óvodába viszik, azt jobb színvonalúnak tartják. A helyi óvónő a magyar gyermekkel magyarul igyekszik beszélni, de persze ez több gyermek jelenlétében kevésbé működik. A helybeli magyar iskolát 1996-ban szüntették meg, aki gyermekét magyar iskolában akaija taníttatni, az beviszi a városi iskolába (ahol még a rákosdiakkal együtt is nagyon alacsony a tanulók létszáma). A rákosdi reformátusok identitásában nagyon fontos szerepet játszik a vallásuk és a református közösséghez való tartozás. A magyarságtudatuk összetettebb: magyaroknak tartják magukat, de mivel nem beszélnek jól magyarul, magukról román kifejezéssel azt mondják, hogy corciturák, azaz felemások, korcsok. A magyar nyelv használata sok színtiszta magyar családban is háttérbe szorult, a családtagok egymás között románul beszélnek, ahogy azt a munkahelyen, utcán megszokták. Ami ez alól teljesen kivétel, az a templom, ott 188
