Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
II. A népi vallásosság történeti–néprajzi megközelítései - Vass Erika: A Hunyad megyei Rákosd református gyülekezet
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. mátus közösség, és - bár a román nyelv hatása most is gyakran tetten érhető a lakosok beszédében - a környező falvakhoz képest a magyar nyelv sokkal erősebben megtartotta szerepét, presztízsét.9 A falu 1851-ig tartozott a határőrszervezethez, ennek megszűntével a földművelés és az állattartás lett a fő kereseti lehetőség, ám a völgyi faluban korlátozottak voltak a lehetőségek. Ezért a tehetős családok kivételével a falu szegényebb lakosai a 19. század végétől a vajdahunyadi vasgyárba jártak dolgozni, de nekik is volt valamennyi földjük, amit szabadidejükben műveltek meg, illetve a feleségek és a gyermekek dolgozták meg.10 11 A gyári munka megváltoztatta az emberek életét, megszűnt a vasárnap munkaszüneti nap lenni, ahogyan ez az alábbi 1897-ben kelt idézetből is kitűnik: „Az isteni tiszteletek, úgy Vasárnapokon, mint ünnep- és köznapokon, szabályszerűen megtartatnak; a bibi. magyarázat, mikor hallgatók vannak, gyakoroltatik. A közönséges vasárnapi isteni tiszteleteket a hívek nem látogatják elég szorgalmasan, minek oka egyfelől az, hogy a nép, egymásközt az oláh nyelvet beszélvén, nem tud jó magyarúl s igy nem érti az istentisztelet nyelvét, másfelől a férfi lakosságnak jó nagy része a közeli vhunyadi vasgyárba járván dolgozni, ezek vasárnap sem maradhatnak el a munkából.”11 A templomlátogatás háttérbe szorulásával kapcsolatban arról sem szabad elfeledkezni, hogy a 19. század második felében a reformátusok körében elteijedt a vallási közömbösség, amit az is alátámaszt, hogy 1914. március 25-én egyházmegyei vizsgálóbizottság járt a faluban, de mivel aznap Vajdahunyadon országos vásárt tartottak, a presbitérium nem vett részt a bizottsági szemlén.12 Felekezeti iskola az I. világháború előtt nem volt, a református diákok az egy tanítóval bíró állami elemi népiskolában tanultak, ahol a vallást a lelkész tanította heti 2 órában.13 1919-ben viszont 1-4 osztályos felekezeti iskolát hoztak létre, hiszen a román állam megkezdte a korábbi magyar állami iskolarendszer felszámolását. Az iskolaállítás költsége és a tanító fizetése az egyháztagokra hárult, a 157 egyházi adót fizető család rendkívüli adóval és iskolafenntartói 9 Egy asszony, aki az 1970-es években jött férjhez Székelykocsárdról, eleinte furcsállta a rákosdi viszonyokat, mert szülőfalujában a családban mindenki magyarul beszélt. Ám amikor elment a gyárba dolgozni, az ő nyelvhasználatában is fokozatos változás következett be, mert sok időt töltött románok között. 10 Hunyad m. ref. egyhmegye vizsgálati jegyzőkönyvek, 1903. év. A Kolozsvári Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltára E.f. 39. 11 Az esper. Visitátió feleletei s vhunyadi ref. e. megyéből. 1897 évben. E.f. 35. 12 Arákosdi ev. ref. egyházközség jegyzőkönyve 1894-től, 1914: 178-179. 13 V. Hunyadi ref. Egyházmegye. Az 1889 évben végrehajtott esperesi vizsgálati feleletek. E.f. 28. 185
