Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
I. A Szűzanya és a szentek tisztelete egykor és napjainkban - Balázs Lívia: Páduai Szent Antal tisztelete Győr-Moson-Sopron megyében, s kultuszának életben tartása napjainkban Kunsziget községben
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. Antal köntösének apró darabját tartalmazó ereklyét, 1857-ben pedig egy fogadalmi képet is beszereztek (7. kép)}1 Az 1901-es átépítés okának a szóbeli hagyomány az épp dúló marhadög- vészt jelöli meg. Ebben az évben ilyennel nem találkoztam az állatorvosi jelentésekben, pedig ezek a jelentések rendkívül részletesek. Közepes erősségű sertésvész volt 1899-ben, viszont 1881 (keleti marhavész), 1894 (száj- és körömfájás), 1895-1896 (sertésvész, száj- és körömfájás) a súlyos állatjárványok időszaka, s 1895-ben érte el legpusztítóbb fázisát. Ezt az alábbiak szemléletesen alátámasztják: „Az állategészségügy szomorú képet nyújt. A sertés vész a vármegye 58 községében pusztít ...a setrés orbánc is uralg... mindezekhez járul a szarvasmarhák közt nagy kiterjedéssel fellépő száj és körömfájás.”53 54 Valószínű, ez az időszak indíthatta a falu lakóit arra, hogy elhatározzák a gyűjtést a kápolna újjáépítésére, amely 1901-ben fejeződött be, s szentelése ezen év június 13-án Gleswein Sándor győri kanonok által történt ünnepélyes körülmények között.55 A kápolna építéstörténetében még a 2001-es évforduló jelentős, hisz ekkor felújították, s Kónyáné Kovács Ildikó keramikusművész terrakotta képeivel díszítették. Szent Antal megünneplése kiemelt eseménye a falunak, amelyet - az elmondások szerint politikai rendszerektől függetlenül - folyamatosan megtartottak az 1800-as évek óta, hiszen „megfogadták az elődök, nem szabad megszegni!”56 Több részből tevődik össze az ünneplés. Június 13-a, a szent névnapja előtti délután készül a koszorú. A neve napján misét tartanak a kápolnában. Ezt követően egy hétig reggelenként nyolckor mise, este pedig nyolckor ájtatosság 53 Felirata saját lejegyzésem alapján: Ó DICSŐSÉGES sz.PÁDUI ANTAL kimélto voltá az ÚR JÉZUST karaidon hordozni könyörögj éretünk. Hátoldalán az ajándékozók neve: Varga János, Kuller József, Kocsis Márton, Major Gábor. 1857. Más írás jelenleg nem látható a képen. A Miklósi Sikes Csaba által közölt pápai (lásd Miklósi Sikes 1995, 91.) és veszprémi (lásd Miklósi Sikes 1995, 97.) ferences kolostor, illetve a veszprémi ferences kolostor és templom oltárképei (lásd Miklósi Sikes 1995, 97-98.) és a Horváth Sándor által közzétett strémi templom oltárképe (lásd Horváth S. 1995, 61.) mutatnak hasonlóságot tartalomban és kompozícióban a kunszigetivel. A térdelő Szent Antal, felhőn ülő vagy álló Jézuska, felhők közt lévő angyalok, kinyitott Szentírás liliommal a főbb motívumok. A kunszigetin megjelennek a szarvasmarhák is, nyilván megrendelői kívánságra, ebben különbözik tőlük. Érdekes, hogy az állatok védelmére utaló jelzés került a képre, hiszen 1830 az utolsó, a kép dátumához közel eső marhavész, kolera viszont 1855-ben is pusztított. 54 Alispáni havi jelentés. Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár, 1895. okt. 8. IV.B. 410/a, /33 I—III. 1895. 55 Dunántúli Hírlap, 1901. jún. 9. IX. évf. 47. sz. 5. 56 Kozáriné Varga Gizella (sz. 1925). 121
