Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
I. A Szűzanya és a szentek tisztelete egykor és napjainkban - Balázs Lívia: Páduai Szent Antal tisztelete Győr-Moson-Sopron megyében, s kultuszának életben tartása napjainkban Kunsziget községben
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. a róla alkotott képbe. A megye lakóinak Szent Antal felé való lelki nyitottságát az is mutatja, hogy az 1890-ben Franciaországból indult szegények kenyere- mozgalom nagyon hamar elfogadásra került. 1899 márciusában a győri Székesegyházban felállított perselyről áprilisban már ilyen lelkes hangú tudósítás jelent meg a Dunántúli Hírlapban: „Páduai szent Antal kenyere czímű jótékony vallásos intézmény úgy látszik, teljesen meghonosodott Győrben s örvendetes felvirágozásnak indult. Minthogy a perselybe hetenkint szépen folyik az alamizsna .. .szent Antal szobra elé két szép gyertyatartót állított az egylet, melyhez a szent tiszteletére rendelt keddi napon meggyújtatnak a gyertyák.”22 Júniusban pedig az újság a vidéken történő térhódításról számol be, a Kisbéren felállított persely szentelése kapcsán.23Az újságcikkek azt is feltárják, hogy a Szent Antalról szóló vallásos irodalom keresett volt a század végén: „Páduai Szent Antalról szóló népiratkákat folytonosan keresi a vallásos közönség.”24 Az a tény, hogy az ismertetett kápolnák közül hét (Dör, Csorna, Kapuvár, Kóny, Rábatamási, Zsira) temetőben áll, a jó halál és a feltámadás patrónusá- nak ajánlva azt mutatja, hogy fontos szerepet tölthetett be az építtetők lelkében a boldog túlvilági lét biztosítása. Az építményekhez kötődő kultusznyomokat csak néhány kápolnánál lehetett kinyomozni. Csorna városának, amelynek címerében is Szent Antal szerepel (2. kép), a kápolna felépítése után félünnepe volt Szent Antal napja. Miután 1849. június 13-án, a szent neve napján zajlott le a csornai csata, ekkor vált egész ünneppé. Nagyon valószínű, hogy ezen a jelentős napon a szent tiszteletére körmenetet, misét tarthattak, annál is inkább, mivel ő, a katonák patrónusa is. A kapuvári kápolnához (3. kép) kötődő kultuszt Csiszár Attila dolgozta fel. Szent Antal napján a templomi nagymise után processzio indult a kápolnához, ahol a Mindenszentek litániáját mondták el. Szakály Gyula elmondása szerint 1993-ig a templomban Szent Antal szobra előtt minden kedden két gyertya égett.25 Németh Judit a lébényi kápolnáról jelentős adatokat közölt munkájában. A szent neve napján körmenettel mentek ki a kápolnához. A mise latinul volt, de a hívek magyarul feleltek. Minden Antal nevű férfinak illett elmenni a misére. Őket fel is köszöntötték. Aznap nem szabadott dolgozni sem. A pünkösdi máriakálnoki búcsúról hazatérőket is a kápolnánál várták az otthon maradók. 22 Dunántúli Hírlap, 1899. április 13. VII. évf. 30. sz. 4. 23 Dunántúli Hírlap, 1899. június 15. VII. évf. 48. sz. 5. 24 Dunántúli Hírlap, 1899. február 23. VII. évf. 16. sz. 4. 25 Csiszár 1999,259.; Szakály Gyula rábapordányi plébános szíves közlése. 116
