Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1993 (Veszprém, 1993)

Deák Ferenc Balatonfüreden

DEÁK FERENC BALATONFÜREDEN Az, hogy a „Haza Bölcse" Balatonfüreden járt, még nem igazán krónikákba illő esemény. Hiszen rajta kívül nem volt a nemzetnek oly jeles férfiúja - legalábbis a XIX. században - aki ne fordult volna meg e kies gyógyfürdőhelyen. Hiszen ide elsősorban ekkor még gyógyulni jártak az emberek, a Balatonban csak a vállalkozó kedvűek fürödtek meg. Hogy miért járt 1857-től kezdve többször is itt Deák - ne felejtsük, hogy a fürdőhely ekkor Zala megyéhez tartozott! - az a maga módján meglepő. Szobrot tervezni hívták őt a zalai polgárok! Természetesen nem művészi szempontból, hanem arra kérték, hogy a kiviteleztetésben segítsen nekik, úgyis mint pesti lakos, s úgyis mint akinek ismeretségei megkönnyítik a vállalkozás teljesítését. A szobrot a sokszor és mindig nemes ügyért lelkesedő zalai közönség Kisfaludy Sándornak kívánta állítani. S éppen Balatonfüreden, hiszen ide kötődött a költő egyik legnagyszerűbb közösségi vállalkozása, a színház felépítése és a balatoni regék költőjének hol lenne méltóbb emlékjele, mint éppen a Balaton fővárosában, hiszen Füred is már akkor a legcivilizáltabb hely volt a Balaton mellett. Maga a szoborállítási ötlet a kor szülöttje volt. Ezekben az években, a politikai visszaszorítottság esztendeiben kellett valami a magyar nemzetnek, amelyben megmutathatja, hogy nemzettudata, erkölcse, a múlt tisztelete, a magyar ősök és hősök emlékének megbecsülése még mindig jelen van s él a haza polgáraiban. S ez nem afféle pótcselekvés volt, hanem és kimondottan politikai szándékú és hatású. Ez volt az irodalmi kultusz megjelenése, állandósuló formái első jelentkezésének időszaka. Három igazán nagy esemény példáján lehet ezt követni. 1855 novemberében Vörösmarty temetése Pesten tízezres néma tömegtüntetéssé változott, s műveinek újrakiadása, családja megsegítésére indított segélyakció mind a nemzeti együvé tartozás gondolatát hivatott kifejezni. 1859-ben példátlan méretű emlékünnepségsorozatot szerveztek szerte az országban. Nem volt megye, nem volt város, de szinte falu sem, ahol ne tartották volna meg a nemzetiszín díszbe öltöztetett kaszinókban, egyletekben, közintézményekben vagy akár kúriák szalonjaiban a Kazinczy ünnepet. 0, akit a magyar irodalom modern kori megteremtőjének és a nemzeti irány kialakítójának neveztek, kiváló lehetőség volt arra, hogy a világ előtt hirdesse: a magyar nép megbecsüli (értsd közeli azaz 1848-as) nagyjait s azok emlékét. A harmadik ilyen esemény lett Kisfaludy Sándor szobrának avatása 1860. június 11-én Balatonfüreden. A zalaiak kezdeményezése végül e fenti két esemény hatására országos hatásúvá vált, s mint ilyen ez volt az első köztéri szoborállítás a nemzeti érzelmek jegyében.