Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1993 (Veszprém, 1993)

90 éves a „Veszprémvármegyei Múzeum"

iránt. Veszprém város tanácsa helyi gyűjtőbizottságot is alakított Szeglethy György polgármester elnöklete alatt a város területén található archeológiai és paleográfiai jelentőségű emlékek felkutatására. A nagyobb vidéki településeken a gyűjtőmunkát az egyleti tagok végezték. Az összegyűlt anyag elhelyezésére a vármegye átengedte „a díszes székház termeit", melynek 7 gyűjteményi- és 2 könyvtártermében 1904. november 6-án a tagok és a főfelügyelőség küldöttsége előtt megnyitotta első múzeumi kiállítását. (A berendezésre fordított összeget a főfelügyelőség (1600 korona és br. Hornig Károly 1800 korona) biztosította: 19 tárló, 3 üvegszekrény és 14 db fali üvegesszekrény készült az anyag bemutatására). A gyűjtemény évről évre szaporodott. 1905-ben a múzeumról írt tudósításban olvashatjuk: Egyedülálló lesz a földtani és őslénytani gyűjtemény is, amelyet Laczkó Dezső tudós múzeumi igazatónk valóban életének javarészét áldozva rá gyűjtött, és amely több feltűnést keltő unikumon kívül az egész Bakony geológiájának és paleontológiájának teljes gyűjteménye. Lóczy Lajos (a Magyar Földrajzi Intézet igazgatója) 8500 korona adományából elkészült az az 5 db paleontológiái szekrény, melyekben a múzeum igazgatója ajándékaképpen 673 faj 8533 db meghatározott és vármegyénk területéről gyűjtött kövület példányt helyezik el. A gyűjtemény magában foglalja „A Balaton tanulmányozásának tudományos eredményei" c, a Magyar Földrajzi Társaság által megindított nagyszabású tudományos vállalat paleontológiái függelékében feldolgozott Balaton-felvidék és a Bakony faunájának zömét. 1907 májusában írt jelentésében Laczkó Dezső így tudósít: „A megyeházi helyiségek szűkösek az anyag gyarapodásához: Könyvtárunk, amely évrőlévre örvendetesen gyarapszik a fent említett oknál fogva a közönségnek hozzáférhetetlen kincs. Ugyanezért nem fejlődhet a néprajzi gyűjtemény sem. Pedig lehetne a Bakonyból még számottevő néprajzi anyagot megmenteni. Helyiségeink elégtelen volta miatt nem tudjuk a gyűjtéseket folytatni, pedig a néprajzi anyag, - kivált a régibb - fogy. Fogyasztják a professzionális gyűjtők s magánosok úgy, mint intézetek, de leginkább azok, akik üzérkednek vele. Maholnap megbénul a szép jövővel kecsegtető régiségtárunk is. A gyűjtemény nagy része ládákba csomagolva a pincébe került. Természetrajzi gyűjteményünk a folyosón deponált." „A Veszprém vármegyei múzeumnak ezen kedvezőtlen és fejlődést gátló körülményei - úgy hisszük - indokolttá fogja feltüntetni ama törekvéseket, amelyek már eddig is egy állandó múzeumi épület emelése érdekében történtek és történnek. ' ' Az 1903. év őszén megkezdett gyűjtés 4 év leforgása alatt a hét gyűjteményes és két könyvtártermet egészen betöltötte, - ezzel az intézet szabad fejlődése is megakadt.