Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1993 (Veszprém, 1993)

„Nagy vitéz a Milfait"

ságok" és sok más értékes tárgy szerepelt a listán. Pap Andor indítványára hajtották végre e rablást. Sobri nem vett részt benne, bár a korabeli néphit így tartotta. Hunkár Antal, aki a nemesi felkelők ezredese volt, megbecsült nemes úr, felháborodásában statáriumot kért az uralkodótól, V. Ferdinánd­tól. Hat vármegye katonaságát mozgósították az elfogásukra. Milfait gyor­san kézre került, szerencséje elhagyta. A szolgagyőri rablás után Esztergom vármegyébe indultak Pap Andor vezetésével. Erdőkben rejtőztek, mészégető kunyhókban húzták meg magukat. Majkra mentek a helybéli vendégfoga­dóshoz, akire nagyon haragudott Pap Andor, mert egy évvel korábban felad­ta a pandúroknak. A kocsmárost és feleségét „baltáik lapjaival keményen meg ütögették", a vendégházban mulatoztak, a vendégeket is etették-itatták. Itt érte a baleset Milfaitot: egy eltévedt golyó keresztülment a bal lábán térd felett és megsebesítette a mellette ülő embert is. Milfait sebét bekötözték „egy hosszú asszonyi kendővel", de a betyár láza felszökött és elájult. Ko­csin a közeli erdőbe vitték, ahol sebét csak banyataplóval tudta kezelni. Ma­gához rendelte a közelben szolgáló sógorát és 2 db százforintost adott neki, hogyha meghalna, juttassa el Milfait gyermekeinek. Kérte, hozzon számára „flastromot" a dabronyi erdésztől, aki sokakat szerencsésen meggyógyított a környéken. Miután Milfait állapota rosszabbodott, a kethelyi kanász egy helybeli lakos házába szállította, „hogy ellehet ott három hétig is". Itt fog­ták el a vármegyei pandúrok és katonák az ágyban fekvő Milfaitot. Veszp­rémbe szállítása egy hétig tartott. A vármegye házán szoros katonai őrizet alatt tartották. Kihallgatása alatt s a siralomházban is erős sebláz gyötörte. „Rögtöntörvény" mellett halálra ítélték. Eletét 1836. december 24-én, Ádám-Éva napján végezte be Veszprém akasztódombján. Holtteste elretten­tésül az akasztófán lógott az ünnepek idején. Halála előtt Bucher Ferenc veszprémi festő lerajzolta Milfaitot. Rajzáról metszetek tucatja készült, amit könyvkötők, könyvárusok, vásározók árultak olcsón, 2 garasért. Ilyen metszeteket Eötvös Károly maga is látott a múlt század közepén a csárdák és kocsmák kimérőinek oldalán. Egy példánya a Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményébe is bekerült. Bucher rajza díszíti a pápai kőedénygyárban készített betyár emléktányért is, melynek felirata kör­ben: „Milfait Ferencz útonálló Rabló Felakasztatott Veszprémben 1836 De­cember 24." Bucher rajzán Milfait nyílt tekintetű férfi, pödrött bajusszal, befont, kétoldalt csimbókba csavart és pántlikákkal díszített hajjal, fején „vastag és szilárd posztójú", háromszögű selyemmel, ezüst-arany sodrattal cifrázott ún. Sobri kalappal. Vállán a híres és drága bakonyi szűr, amit Sob­ri tói kapott cserébe. Bucher rajza a bakonyi cifraszűrről fennmaradt legko­rábbi ábrázolás. „Laibimat magam varrattam" - vallotta. Gyolcs bőgatyáját 8 ft-ért vette emlékezete szerint Vas vármegyében Jánosházán fölül egy boj­tártól. Nyakán apró masnira kötött selyemsál, derekán a széles öv ugyancsak selyemből, s két pisztolyt tűzött bele. Milfait pásztorszokásnak megfelelően

Next

/
Oldalképek
Tartalom