Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1993 (Veszprém, 1993)

„Nagy vitéz a Milfait"

ságok" és sok más értékes tárgy szerepelt a listán. Pap Andor indítványára hajtották végre e rablást. Sobri nem vett részt benne, bár a korabeli néphit így tartotta. Hunkár Antal, aki a nemesi felkelők ezredese volt, megbecsült nemes úr, felháborodásában statáriumot kért az uralkodótól, V. Ferdinándtól. Hat vármegye katonaságát mozgósították az elfogásukra. Milfait gyorsan kézre került, szerencséje elhagyta. A szolgagyőri rablás után Esztergom vármegyébe indultak Pap Andor vezetésével. Erdőkben rejtőztek, mészégető kunyhókban húzták meg magukat. Majkra mentek a helybéli vendégfogadóshoz, akire nagyon haragudott Pap Andor, mert egy évvel korábban feladta a pandúroknak. A kocsmárost és feleségét „baltáik lapjaival keményen meg ütögették", a vendégházban mulatoztak, a vendégeket is etették-itatták. Itt érte a baleset Milfaitot: egy eltévedt golyó keresztülment a bal lábán térd felett és megsebesítette a mellette ülő embert is. Milfait sebét bekötözték „egy hosszú asszonyi kendővel", de a betyár láza felszökött és elájult. Kocsin a közeli erdőbe vitték, ahol sebét csak banyataplóval tudta kezelni. Magához rendelte a közelben szolgáló sógorát és 2 db százforintost adott neki, hogyha meghalna, juttassa el Milfait gyermekeinek. Kérte, hozzon számára „flastromot" a dabronyi erdésztől, aki sokakat szerencsésen meggyógyított a környéken. Miután Milfait állapota rosszabbodott, a kethelyi kanász egy helybeli lakos házába szállította, „hogy ellehet ott három hétig is". Itt fogták el a vármegyei pandúrok és katonák az ágyban fekvő Milfaitot. Veszprémbe szállítása egy hétig tartott. A vármegye házán szoros katonai őrizet alatt tartották. Kihallgatása alatt s a siralomházban is erős sebláz gyötörte. „Rögtöntörvény" mellett halálra ítélték. Eletét 1836. december 24-én, Ádám-Éva napján végezte be Veszprém akasztódombján. Holtteste elrettentésül az akasztófán lógott az ünnepek idején. Halála előtt Bucher Ferenc veszprémi festő lerajzolta Milfaitot. Rajzáról metszetek tucatja készült, amit könyvkötők, könyvárusok, vásározók árultak olcsón, 2 garasért. Ilyen metszeteket Eötvös Károly maga is látott a múlt század közepén a csárdák és kocsmák kimérőinek oldalán. Egy példánya a Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményébe is bekerült. Bucher rajza díszíti a pápai kőedénygyárban készített betyár emléktányért is, melynek felirata körben: „Milfait Ferencz útonálló Rabló Felakasztatott Veszprémben 1836 December 24." Bucher rajzán Milfait nyílt tekintetű férfi, pödrött bajusszal, befont, kétoldalt csimbókba csavart és pántlikákkal díszített hajjal, fején „vastag és szilárd posztójú", háromszögű selyemmel, ezüst-arany sodrattal cifrázott ún. Sobri kalappal. Vállán a híres és drága bakonyi szűr, amit Sobri tói kapott cserébe. Bucher rajza a bakonyi cifraszűrről fennmaradt legkorábbi ábrázolás. „Laibimat magam varrattam" - vallotta. Gyolcs bőgatyáját 8 ft-ért vette emlékezete szerint Vas vármegyében Jánosházán fölül egy bojtártól. Nyakán apró masnira kötött selyemsál, derekán a széles öv ugyancsak selyemből, s két pisztolyt tűzött bele. Milfait pásztorszokásnak megfelelően