Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1993 (Veszprém, 1993)

„Nagy vitéz a Milfait"

verte le egészen. A vaslevételkor lábai megsérültek, pihennie kellett. De keresésétől tartva csak egy napig húzódott meg a Hányban. Aztán átkelt a Rábán és a kemenesalji pásztoroknál lelt menedéket egy héten át. Innen Veszprém majd Zala vármegyébe vezette útja, ahol „desertorokkal" találkozott és bandát szerveztek. A banda alakulását mulatsággal ünnepelték meg a nagyszőlősi vadászházban. Tovább indulva a nyárádi erdőben tűz mellett találták Pap Andort, akit Milfait már a veszprémi fogságból ismert, együtt raboskodtak. Nyárádi kanász - aki az erdőben legeltette éppen a nyáját - főzött nekik. „Az ő emberségéből jól lakózunk" - emlékezett vissza Milfait Csöbör János nyárádi kanászra. Beszélgetés közben Pap Andor felvetette, mennyire „ruhátlanok" a banda tagjai: „tud ő olyan jómódú pásztorokat Győr megyében, akiktől kaphatnak ruhákat". El is indultak és az egyik urasági majorban két új szúrt, két öltözet ruhát, két végre való vastag gyolcsot, némi pénzt és egy puskát zsákmányoltak „ellen állás nélkül". A rablott holmikon éjjel az erdőben osztozkodtak. Milfaitnak ekkor egy szűr és egy bársonysapka jutott. Porva felé vették az útjukat s Porvánál két napig csatangoltak az erdőben. Ekkor ismét előállt Pap Andor: ismer ő egy pénzeskúti „huncut" gulyást, aki tavaly is agyonvert két „járkálót", van is neki valamije, megérdemli a verést és a kirablást. A banda követte őt. A zsákmányon: egy szűr, egy kalap, két köteg fehér ruha, keszkenők és pénz, Ugodon osztoztak. Milfait a rablott textilek közül egy silányabb fehér ágyterítőt kapcaruhának használt. Az ugodi erdőségből a „Városlődi Bakonyba" indultak. Az erdőben heverésztek délután, amikor rajtuk ütöttek a veszprémi pandúrok. Lövéseik azonban senkit sem találtak el a bandából. A betyárok szétszaladtak, míg Milfait a csizmáját húzta. Az egyik pandúr elfogta őt, ám megszökött tőle. A pandúr utána lőtt, kilőtte fejéről a sapkáját. Sértetlenül megmenekült, szűrét, fegyverét, ugyanúgy az erdőben hagyta, mint társai. A bódéi kertek alatt találkozott ismét Pap Andorral és néhány bandataggal. Rövid ideig együtt tartottak, aztán szétszéledtek. Milfait a Vas megyei széleken csavargott nyolc hétig egyedül, illetve egy juhásznál legeltetett a hőgyészi és magosi erdőkben. Majd az egyik társával, egy kanászbojtárral ismét útnak indultak a zalai szélekre, ahol hat hét csavargás után találkoztak Sobri Józsival és négy felfegyverzett társával. Együtt maradtak „farsang derekáig" és a zalaszántói erdőkig haladtak, hogy átmenjenek Sopron vármegyébe. Végül meggondolták magukat, visszafordultak. Milfait nem tartott velük, egyedül maradt. „Kujtorgott" a Balaton mentén, azzal a céllal, hogy valahol meghúzza magát, felhagyjon a betyárélettel. Nem volt szerencséje, így újra megkereste Sobri csapatát, illetve ismét találkozott velük. Együtt mentek Sopron vármegyébe majd vissza Zala vármegyébe. Itt Milfait, „megcsömörülve a birkahústól" hideglelést kapott és egy társával hátramaradt. A pásztoroknál húzódtak meg. Két hét után felkereste őket Sobri, aki időközben pénzhez jutott és 2525 forintot vitt nekik. Sopron vármegyébe indultak, kiraboltak egy gazdag