Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1992 (Veszprém, 1992)
A Ráskai család Veszprém megyei kapcsolatai a XV-XVI. század fordulóján
Ráskai címer Pápán a Korvin u. 9.sz. házon zött, a Vetési Albert püspök halála után és ifj. Vitéz János beiktatása előtt üresedésben lévő veszprémi püspöki javak királyi kezelője is, végül pedig tárnokmester. így bizonyára az ő építő tevékenységével hozható kapcsolatba a pápai címeres kő. Okleveles anyagból ismert, hogy birtokokkal bírt a Veszprémhez közeli, - akkor Zala megyei - Pécselyen, továbbá Veszprémben és Kádárta közelében (Jegenyés rét). Ezeket a birtokait a veszprémi Szt. Katalin domonkos kolostortól vette, a Veszprém-szenttamásfalvi Szt. György-napi (ápr. 24.) vásárvám felével és 8 veszprémi mészárszékkel egyetemben. 1489-ben 6 pécselyi és 12 veszprémi, illetve Veszprém megyei jobbágytelkét, valamint 200 forintot, 1 ezüst keresztet, 1 ezüst kelyhet, 2 ezüst ámpolnát, 2 ezüst gyertyatartót, 4 miseruhát és 2 oltárterítőt adományozott misealapítványként, a maga és családja lelki üdvére a veszprémi káptalannak. Valószínűleg személyében kereshetjük - Koppány Tibor feltevése szerint - a veszprémi domonkos kolostor 1500 körüli átépítőjét is. Az említett misealapítvány révén esetleg arra gondolhatunk, hogy a veszprémi székesegyházban is lehetett egy olyan kápolnájuk vagy oltáruk, amely körül a család tagjai temetkeztek. (Koppány Tibor egyébként a veszprémi Ráskai címerről feltételezi, hogy egy sírkő része lehet.) Esetleg ehhez a temetkezőhelyhez tartozott eredetileg a jelenleg Pápán lévő faragvány is? Valószínűleg Ráskai Balázs leánya volt Ráskai Lea, Buda-nyulakszigeti (margitszigeti) domonkos apáca, akiben első név szerint ismert - magyarul író, de latinul is jól tudó - írónőjét tiszteli Magyarország. (Ráskai Leától a következő munkák ismeretesek: Margit-legenda (1510), Példák könyve első fele (1510), Cornides-kódex (1514-1519), Domonkos legenda (1517), Horvát-kódex (1522).) Az okleveles anyag alapján vitán felül áll, hogy Ráskai Balázs kapcsolatban állt a veszprémi domonkos zárdával. A család veszprémi és Veszprém megyei kapcsolatai még további kutatásokat igényelnek, hiszen végül is tisztázatlan, hogy pontosan milyen építményhez tartozhattak említett címe-