Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1992 (Veszprém, 1992)

Két évtized mérlege

kereken 20 ezer példányból álló és egy teljes rovarszekrényt megtöltő zengőlégy (Syrphidae) anyag, mely vetekszik a Magyar Természettudományi Múzeum Kárpát-medencéből származó teljes zengőlégy gyűjteményével. A tájkutatási programok keretében átlagosan 5-10 ezer példányból álló kétszárnyú gyűjteményt hoztam létre néhány vidéki múzeumban (Gyöngyös, Pécs, Szombathely, Kaposvár). Amit a múzeumban régebben még kívülállóként igazán vonzónak találtam, az elsősorban a rovarászás, sok terepi munkával járó gyűjtés, majd utána a feldolgozás és gyűjteményrendezés volt. Már akkor is tudtam ugyan, hogy a múzeum nem kizárólag ezekből áll, de azt azért nem láthattam előre, hogy mi vár rám majd Zircen. Persze hamar rájöttem, hogy az alapvető gyűjtőmunka mellett .még sok más is szerves részét képezi a muzeológiának. Ilyen pl. a gyűjtés-feldolgozás folytatásaként a publikációs tevékenység, melyhez társulhat a szerkesztői feladat. Végül, de nem utolsó sorban a szerteágazó közművelődési munka. Néhány kisebb jelentőségű szakcikkem már a múzeumhoz kerülésem előtt megjelent a Tardi-patak völgyében végzett munka és a Tiszakutatás eredményeiről. Az 1970-es évek közepétől a bakonyi témájú publikációk kerültek előtérbe. Az elmúlt két évtized eredménye kereken 100 tudományos dolgozat. Eleinte idegenkedtem a szerkesztői munkától, de később nem csak megbarátkoztam vele, hanem kifejezettem meg is szerettem ezt a szép és sokrétű tevékenységet. A sikerélményt az 1980-as évek első felétől sajnos nagyon lerontotta az, hogy a kiadványok megjelentetéséhez sokszor alig, vagy egyáltalán nem állt rendelkezésre pénz. Ezért a szükséges összeget gyakran megalázó kilincseléssel kellett valósággal összekoldulni különböző vállalatoktól. Most utólag is úgy látom, hogy ezt az áldozatot érdemes volt meghozni, mert eredményeképpen nem csak hazai, hanem számos külföldi természettudományi intézmény könyvtárában ott sorakoznak a Bakonyi Természettudományi Múzeum kiadványai. Első és egyben a legnehezebb szerkesztői feladatot A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményeinek a 12., ún. természettudományi szakkötete jelentette, mely részben a gyakorlatlanság miatt hónapokra lekötötte az időmet. Ezt a nagy formátumú vaskos kötetet az évek során még 4 vékonyabb követte. Régóta dédelgetett tervem vált valóra 1982-ben, amikor végre sikerült elnyerni a felettes szervek hozzájárulását a múzeum évkönyv jellegű, de mind formátumában, mind tartalmát illetően a hazai és a külföldi természettudományi folyóiratokhoz jobban alkalmazkodó, új önálló kiadványának indításához. A Folia Musei Historico-naturalis Bakonyiensis (A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei) sorozatnak 1991-ben már a 10. kötete jelent meg. A fentiek mellett ,,A Bakony természettudományi kutatásának eredményei" monográfia kiadásában szerényebb volt az előre-