Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1992 (Veszprém, 1992)

Ki lőtte le Felsőörs felett az amerikai bombázót?

védelmi tüzérosztály egyik szakasza - két 40 mm-es 35. M. „Bostström" gépágyújával ugyancsak tüzet nyitott a Balaton felé menekülő amerikai bombázóra. A magyar vadászrepülőgép ezért a Balaton felett szembefordult a „Liberator"-ral, és szemből támadta. Amikor a két repülőgép - ellenkező irányban - elszáguldott egymás mellett, Benkő hadnagy látta, hogy az amerikai gép személyzete már ugrál kifelé a bombázóból, melynek két motorja lángolva égett. A magyar vadászrepülőgép újból hátulról kezdte meg a támadást — miközben körülötte is sűrűn jelentek meg a magyar légvédelmi ágyúk lövedékeinek robbanás-pamacsai. Azonban a következő pillanatokban - mintegy 1500 méteres magasságban [12 óra 30 perckor] felrobbant az amerikai bombázógép. A robbanás négy darabra szakította a hatalmas repülőgépet, melynek roncsai még a földetérés után is robbanva égtek a Felsőörstől ÉNy-ra emelkedő Kopasz-tető erdőségeiben. Miközben a gép személyzetének hét tagja ejtőernyővel szerencsésen földet ért, két fedélzeti lövész a robbanás pillanataiban hagyta el a gépet: mindketten zárt ejtőernyővel zuhantak le és szörnyethaltak. A két pilóta Robert E. French és Sam J. Idrales hadnagyok - már nem tudott kiugrani. Az ő szénné égett holttesteiket a gép roncsai között találták meg. A bombázó lelövésének „dicsősége" kétséges volt. Miután egy repülőgép lelövéséért négy pont járt: a magyar igazoló bizottság két pontot adott Benkő Lajos hadnagynak, s két pontot a 103/2. légvédelmi ágyús ütegnek. Másnap a balatonfüredi járási magyar katonai parancsnok, egy százados Felsőörsre utazott. A préposti lakban maga elé rendelte a községi hatóságot, köztük a r.kat. temetőgondnokot, id. Bartl Kálmánt. Utasítást adott ki, hogy az „angol hősöknek" a temetőben ássanak sírt. „Délután kocsival kimentünk a halottakért - írta Bartl Kálmán a temetői naplóban - Nagy meleg volt, már oszlásnak indultak. Hogy a fertőzést elkerüljük, Simon Vince lemeszelte őket. Az egyiknek a nyakában ezüst nyaklánc lógott a legitimations klapnival, ebben volt a neve... Estefelé temettük el őket, négyet három koporsóban, mert csak annyit kaptunk Füreden." A hatóságok - az alsóörsi halotti anyakönyvben - bejegyezték a tragikus eseményt: a két névvel azonosítható pilótát, valamint a két - ismeretlen nevű - fedélzeti lövészt, akik zárt ejtőernyővel csapódtak a földre, s minden csontjuk szinte pozdorjává zúzódott. A négy hősi halott amerikai katona 1946-ig nyugodott a felsőörsi r.kat. temetőben. Ekkor - ismeretlen időben és körülmények között - az amerikai hatóságok elszállították őket. Veress D. Csaba