Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1992 (Veszprém, 1992)

Kossuth nyomában Veszprém megyében

KOSSUTH NYOMÁBAN VESZPRÉM MEGYÉBEN 190 éve született Kossuth Lajos. Ki tudja, lesz-e olyan nemzeti nekibuzdulás az ünneplésénél, mint tettük azt gr. Széchenyi István esetében az elmúlt évben. Való igaz, az ő politikai elvrendszere, de méginkább cselekvéssora nem olyan időszerű és aktuális, mint nagy ellenfeléé. De vajon ellenfelek voltak-e, vagy mi látjuk, láttatjuk így őket? A politikát soha sem az azonosság, hanem éppen a különbözőség élteti. S hogy éppen melyik lesz a meghatározó, sok-sok összetevőtől függ, s ez nem ok arra, hogy egyiket a másik elé helyezzük. Kossuthnak adatott egy jó félszázados remek utóélet. Nem vitás, a politika felhasználta őt céljaira. De hát nem ezt tették Petőfivel? Ki mindenki tűzte lobogójára őt s attól még Petőfi maradt. Ugyanakkor Kossuth a maga ellentétes személyiségével és magatartásával alkalmas is volt szélsőségek kifejezésére. Ahogyan Deák István történész írja: „A magyar nép nemzetközileg elismert szószólója, hazánkban a legnépszerűbb (de a szomszéd népek körében a legnépszerűtlenebb) magyar államférfi, legnagyobb szónokunk és legjobb administrátorunk, ugyanakkor mintegy a nemzeti rossz tulajdonságok megtestesítője: a fellengzősségé, a nemzeti gőgé, a színpadi gesztusoké, a szalmaláng lelkesedésé és a kétségbeejtő külpolitikai naivitásé." Szeptemberig még tehát minden bizonnyal sokat olvashatunk Kossuthról, most csak két veszprémi vonatkozását említsük meg. Az egyiket szinte mindenki ismeri, ha máshonnan nem, hát Füredről, a Kossuth forrásról. Zákonyi Ferenc a Balaton és Balatonfüred históriájának alighanem legjobb ismerője ezt is megírta már remek műveinek valamelyikében. A történet maga egyszerű, de hatásában nem értékelhető eléggé. Kossuth 1842 júliusában feleségével együtt üdült a füredi Horváth házban. Nem lett volna Kossuth, ha nem használja ki az alkalmat arra, hogy a kúra jótékony hatása mellett ne nézzen körül az egyre nagyobb hírnévre jutó fürdőtelepen. S amit látott, azt rögtön megírta híressé vált füredi levelében a Pesti Hírlapban. A levélnek igen sok következménye lett. Tán a legfontosabb, - ami szinte hihetetlenül hangzik - bizony sokan elszégyellték magukat és lehetőségeik szerint cselekedtek abban, hogy a visszásságokat vagy legalábbis azok egy részét megszüntessék. Mi több, s ez bizonyított tény, hogy a balatoni gőzhajózás megteremtésének végső ideája, sőt praktikuma is e levelétől indult meg történelmi jelentőségű megvalósulásáig. Olyannyira, hogy Kossuth éppen Széchenyi felkérésére maga is részt vett a gőzhajózási társaság alapszabályainak kidolgozásában. 1846. április 5-én Széchenyi, Festetich gróf, Hertelendy társaságában közösen vitatták meg a tervezetet s Kossuthot bízták meg a sokféle vélemény végső formába öntésére.