Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1992 (Veszprém, 1992)

„Hogy az ékességeitől megfosztatott úrnak asztala puszta ne legyen..." (Egy ajándékozás története)

Veszprémnek a pecséteken kívül csaknem egyedüli korabeli címeres emléke egy 1745-ben készült, kék színű, fecskefarkú zászló, amelynek egyik oldalán a már jól ismert huszárt láthatjuk, ,,WESZ. VARO:" felirattal. (Az ábrázolás itt sincs pajzsba foglalva.) Másik oldalát Magyarország koronás címere díszíti. A zászló a budapesti Országos Hadtörténelmi Múzeum gyűjteményében található. Valószínűleg az osztrák örökösödési háborúban (1740-1748) résztvevő valamelyik veszprémi insurrectionális lovasalakulat számára készíthették. Rainer Pál „HOGY AZ ÉKESSÉGEITŐL MEGFOSZTATOTT ÚRNAK ASZTALA PUSZTA NE LEGYEN..." (EGY AJÁNDÉKOZÁS TÖRTÉNETE.) Ismeretes, hogy a magyar református népesség egyes időszakokban mily bőkezű ajándékokkal látta el templomát. A templomnak történt ajándékozást ki-ki tehetségének és lehetőségeinek függvényében szinte kötelezőnek érezte. Előfordult, hogy valamely családi esemény vagy valamely eseményre emlékezés, avagy egyéb jeles alkalom késztetett valakit ajándékozásra. Ezek az ajándékok úrasztali terítők, kendők, bortartó kannák, kelyhek, kenyérosztó tányérok, keresztelő kancsók, vízfelfogó tálak voltak az esetek többségében, de nem volt ritka magának az úrasztalának elkészíttetése sem. Az ajándékozásra vonatkozó adatok gyakran megtalálhatók az egyházközségek irattárában. Ha a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeiben őrzött vagy az egyházközségek által megóvott ún. klenódium (kegyszer)- és terítőleltárakat végignézzük, gazdag, változatos anyag tárul fel előttünk. A textíliák között szép számmal találhatók selyemmel és fémszállal (arany, ezüst) hímzettek a „pamukosok" (pamuttal hímzett) mellett. Van egy jelentős csoport közöttük, amely a 18. század végétől kezdett elterjedni, a 19. században pedig egyes gyülekezetek tulajdonában nagy számban megtalálhatók voltak. Ezek a selyemterítők tulandonképpen színben és mintakincsben megegyeznek a női viseletből ismert fejkendőkkel és vállkendőkkel. Izgalmasan érdekes adatok hozhatók felszínre ajándékozásukkal kapcsolatban. Rendkívüli alkalmak, kényszerítő körülmények is szerepet játszhattak nem egy esetben abban, hogy ezek a textíliák a liturgikus felszerelések