Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1991 (Veszprém, 1991)

Egy eszme újjászületése (Adatok a sümegi Darnay Múzeum történetéhez)

náziumi igazgató személyében. Távozása után a gyűjtemény a Petőfi Irodalmi Múzeum gondozásába került. A kiállítás 1944-ig volt megtekinthető, akkor lebontották és elcsomagolták. Az országos múzeumhálózat átszervezésével, a többi Sümegen maradt gyűjtemény egy része Veszprémbe, illetve a család tulajdonába került, ugyanakkor sok minden — talán örökre — elkallódott. Végezetül szólni kell a jelenlegi múzeum épületének történetéről is. Kisfaludy Sándor 1844-ben bekövetkezett halálával, a barokk stílusban épült szülőháza, az Eitner család tulajdonába jutott. Eitner József, Darnay nagyapja, ezt a házat még a múlt század közepén elcserélte arra Fő utcán álló épületre, amelyben a későbbiekben Darnay Kálmán is született és ahol az ifjú gyűjtő megszervezi első múzeumát. A csere kapcsán a Kisfaludy-ház a Veszprém megyei püspökség tulajdona lett, 1945-ig annak intézői lakásául szolgált. Ezzel magyarázható, hogy a város 1922-ben hasztalan próbálkozott az épület tulajdonjogának megszerzésére, amikor — mint láttuk — egy városi muzeumot szeretett volna itt kialakítani. A város korábbi terve 1950-ben valósult meg, amikor az épület Kisfaludy-Emlékház-ként május 1 -én megnyílt. Bár az évek folyamán az emlékház gyűjteményét többször kiegészítették, a most látható Kisfaludy-relikviák már csak töredékét képezik annak az emlékanyagnak, amit Darnay Kálmán hosszú évtizedeken át megőrzött. A múzeum átszervezései közül meg kell említeni az 1964-ben történtet, amikor a Darnay család adományaiból származó emlékekkel a sümegi múzeumalapítónak itt egy emlékszobát rendeztek be. 1982-ben egy vártörténeti kiállítással, 1984-ben Kocsis Lajos földtani gyűjteményével gazdagodik a múzeum. Jelenleg a múzeum ismét átszervezés alatt áll. A kiállított emlékek átcsoportosításával igyekszünk megteremteni azokat a szükséges feltételeket, melyek egy önálló városi múzeum működését képesek biztosítani. Miklósi Sikes Csaba HÍREK 1891-ből „ Villanyvilágítást hoz be Pápa városa. Erre az előmunkálati engedélyt már meg is adta egy budapesti czégnek." (Július 25.) „Utczavilágítás Berhidán. Scheiber Adolf berhidai kereskedő az utczavilágításra példát mutatott azzal, hogy saját költségén utczai lámpát állított és tart fönn. Talán követhetnék példáját ott s a többi községekben is." (November 7.)