Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1991 (Veszprém, 1991)

Egy eszme újjászületése (Adatok a sümegi Darnay Múzeum történetéhez)

Darnay Kálmán (1864-1945) helyezték el. Első számbavételi eredményét 1913-ból ismerjük: a gyűjte­mény ekkor 17 823 darabból állt. 1915-ben az osztályok darabszámát is közlik: a régiségtár 11 322, a néprajzi 1447, az iparművészeti 1018, a Kis­faludy s egyéb 4088, a múzeum összesen 18 118 darabot tartalmazott, míg a szakkönyvtár 249 kötetet számolt. Ezt a hatalmas gyűjteményt Darnay saját erejéből már képtelen egyma­ga kellőképp fenntartani és vezetni. 1907-ben arra az elhatározásra jut, hogy múzeumát a nemzetnek ajándékozza. Az 1909-ben aláírt szerződés ér­telmében a múzeum az Állami Darnay Múzeum nevet vette fel. Ettől kezd­ve a sümegi múzeum rendszeres állami támogatást kap, Darnay Kálmán mint igazgató évi 3600 korona tiszteletdíjat. A múzeum jövője így biztosítva lát­szik. Ma azonban már tudjuk, Darnaynak ez a nemes cselekedete, minden igyekezete ellenére végül is — bár közvetve — de a gyűjtemény megsemmi­süléséhez vezetett. A század legelején Keszthelyen szervezik a Balatoni Múzeumot, s ennek során felvetődött — a keszthelyi és a sümegi gyűjtemények összevonásával — egy dunántúli központi múzeum létrehozásának gondolata is. Darnay László, a múzeumalapító unokája derítette ki, hogy 1906-ban e cél elérése érdekében már folytak a hivatalos tárgyalások. A sümegi gyűjtemény azon­ban még hosszú évekig a helyén maradt. 1922-ig a sorsa körül folyó viták

Next

/
Oldalképek
Tartalom