Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1991 (Veszprém, 1991)

Egy dunántúli família — A három Babocsay

locsai érsek koronázta meg 1162. júl. 15-én II. László, 1175-ben III. Béla, 1204. aug. 26-án III. László, 1205. máj. 29-én II. András királyainkat.) Az a tény azonban már valószínűleg jóval kevésbé ismert, hogy — jóllehet csak rendkívüli esetben —, de előfordult, hogy a veszprémi püspök is koronázott. így történt ez az Árpád-ház kihalta után, Wittelsbach Ottó 1305. dec. 6-án, Székesfehérvárott végbement koronázásakor. Ekkor a Raád nemzetségben' Benedek veszprémi (1289—1311) és Antal csanádi püspök (1298— 1307) koronázták meg a királyt. Ennek a maga nemében rendkívüli esetnek az volt az oka, hogy az akkori esztergomi érsek, Monoszló nemzetségbeli Tamás (t 1321), - aki 1305 nyarától töltötte be tisztét — az ellenkirály, Anjou Károly Róbert híve volt. Ezen kívül még egy ízben történt, hogy a veszprémi püspök koronázta Magyarország királyát: 1387. márc. 31-én Himfy Benedek (1379—1387) Luxemburgi Zsigmondot. Jánoki Demeter esztergomi érsek ugyanis 1387. febr. 20-án meghalt, s utódja, Kanizsai János csak október elején követte őt főpapi székében. Rainer Pál ÉVFORDULÓK 450 éve született Szántó István (Devecser, 1541 - Olmütz, 1612) jezsuita hittudós, bibliafordító, akinek elveszett fordítását Káldy György líasználta fel munkájában. 400 éve halt meg Martonfalvy Imre (Martonfalva, 1510 - ?, 1591) emlékiratíró, Szigliget és Pápa várnagya, az első magyar önéletírást neki tulajdonítjuk. EGY DUNÁNTÚLI KATONA FAMÍLIA A HÁROM BABOCSAY Az előnevét a Pozsony vármegyei Nagyszarváról író báró Babocsay család a XVII—XVIII. században számos vitéz katonát adott Magyarországnak. Közülük hárman, id. Ferenc, ennek fia, ifj. Ferenc és ifj. Ferenc fia, Farkas játszottak fontosabb szerepet. Mindhármuk élete több-kevesebb veszprémi vonatkozással is bírt.