Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1991 (Veszprém, 1991)
Tagore Balatonfüreden
HÍREK 1891-ből jr A tűztorony metamorfózisa lassan, de biztosan halad előre és hihetőleg még ez évben elkészül az újítás, s a felavató ünnep karácsonyra történik . . . Legérdekesebb újítása az lesz a toronynak, hogy mind a négy oldalról éjjel is olvasható világító órát kap, melyek mindegyike másfél méter átmérőjű lesz, tejüveg lappal ellátva, belülről reflex-lámpákkal kivilágítva, hogy az óramutató a város minden részéből látható lesz. Hasonló óra még csak egy van az országban, a budapesti Terézvárosi templomon, s a vidéken a mienk lesz az első . . . A kivitel nehéz teendőivel a városi tanács Mendelényi István fiatal óraművészt bízta meg." (Augusztus 29.) TAGORE BALATONFÜREDEN A nagy hindu költő (1941. augusztus 7-én), nyolcvanéves korában halt meg. Tagore Magyarország és különösen Balatonfüred lelkes hivei közé tartozott. Annyira jól érezte ott magát, hogy tíz esztendő múlva sem feledte el Balatonfüredet és rendszeresen évente küldött egy-egy előkelő ismerőst oda üdülni. Rabindranath Tagore akkor már hét hónapja folytatott európai tanulmányutat, tartott előadásokat, írta műveit is, amikor Bécsben beteg lett. Az íróasztal előtt való gubbasztás közben „szorongó érzés" fogta el. Óvták, kímélték — de nagyon is — napokig alig volt levegőn, legföllebb zárt autón vitték valahová s ez az életmód, amint Korányi professzor megállapította, nyolcvanévesnek mutatta szervezetét, pedig akkor még a hatvanhetet sem töltötte be. A költő haza akart menni, Párizs, Madrid, Szófia és Sztambul meghívásairól már lemondott. Wenckebach bécsi orvostanár javasolta, hogy pihenjen meg nálunk. Itt pedig dr. báró Korányi Sándor vizsgálta meg alaposan s ez döntötte el, hogy az előadókörutat abbahagyja. Balatonfüred igazgatósága meghívta vendégül úgy Tagore-t, mint a kíséretét: Mahalanobis kalkuttai egyetemi tanárt és fantasztikus ruhájú, csinos kis sötétbarna feleségét, akinek homlokán a piros pettyet — az asszonyiságot jelentő karminjelet — úgy megbámulták, továbbá Pott Lujza bárónőt, a német szobrásznőt, aki titkári szerepet töltött be a költő mellett. Maga Korányi tanár kísérte le Tagore-t Füredre (1926. november 1-én), itt a legszebb balatoni ősz várta: november végén, gyönyörű napsütésben