Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1991 (Veszprém, 1991)

„Sirassátok lányok itthon maradástok..." (Veszprém megyei farsangi szokások)

kete köténnyel, kedden: tiszta fehér vagy fehér alapon apró mintás szoknyát, ciklámen színű, szalagdíszes vagy fehér aprómintás blúzt és fekete kötényt. Vöröstón a fonóban rendezték meg a mulatságot a lányok vezetésével. Tótvázsonyban is három napig mulattak, még a korosabb házasemberek és feleségeik is táncra kerekedtek. Bándon Sebestyén napján (január 20.) tartottak bált (Schützenball) és jelmezes felvonulást. A hétfői napot Padragon, Csékúton rétessütő napnak nevezték, mivel ekkor készítették a lányok a rétest és a fánkot (siski). Balatonhenyén ezen a napon tyúkot vágtak, hogy a házakat és a falut megvédelmezzék a tűzvésztől. Hétfő volt egyes helyeken a legények ételadomány-gyűjtésének is a napja, amikor sonkát és tojást szedtek össze a keddi mulatsághoz. De ez a nap volt az asszonyi mulatságok ideje is. A Tudományos Gyűjteményben Oláh János már 1834-ben leírta a szentbékkállai és monostorapátii asszonyfarsangot, amelyet a két faluban, valamint Raposkán, Vigántpetenden, Salföldön a legutóbbi időkig gyakoroltak. „Asszonyok nevenaptya" névvel illették. De élő szokás volt Magyarpolány, Pula, Tótvázsony német asszonyai között is, igaz, nem hétfőn, hanem kedden. Délután a szomszéd- és komaasszonyok felkerekedtek, fejükön kosárban sonkát, kolbászt, kenyeret és fánkot vittek. Egyikük szőlőhegyi pincéjében tanyát ütve, elfogyaszAsszonyfarsang Raposkán