Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1990 (Veszprém, 1990)

A Likas domb (római temetkezőhely) a nemesvámosi szájhagyományban

— Az édesapám, Kozma Sándor mesélte, hogy a Baráterdő dombon, az erdő szélén találtak egy bronz kecskét, amelynek le lehetett venni a fejét és a kecske belseje üreges volt. Ennek belsejéből a kecske megtalálója már elvitte a pénzeket. A bronz kecske sokáig ott hevert az erdő szélén, azután valaki elvitte. 11. id. Sári Lajos, Nemesvámos, sz.: 1905. szeptember 17. — Apámnak (volt földje). — Valamiféle lakóépületnek (építették). — Török családoknak (építették). — Aranyhintó (volt benne). — Valahol hallottam, hogy Törökországból voltak itt emberek és megköszönték, hogy a dombot megtartották. 12. Szöllöskei Gábor, sz.: Nemesvámos, 1918. szeptember 10. — 500-1000 m-re (volt földje). — Törökök építették. — Az országút közeli gödörből ill. ott, ahol a gödör van, onnan hordták fel. — Hallottam róla, hogy a dombos részen volt egy vörös kő, amikor szántott Varga Lajos a kő lebillent és az ökör beszakadt, ugyanő bebújt, egy folyosószerűt talált, öngyújtóval próbált tovább menni, (az) elaludt, erre visszajött és visszahelyezte a követ. 13. Tóth Lajos, sz.: Nemesvámos, 1921. május 3. — Volt földjük (anyjának) a Likas és Baláca puszta között, ill. attól egy kissé ÉNy-ra, Ny-ra. — Hallott a Likasról Nagy Sándornál, amikor ott szolgált 12 éves korában. A Likas Szabó Gáboré volt, majd eladták a fajsziaknak. — Valamikor négyes ökrökkel szántottak, mentek a dombon át és egyik ökörnek beleszakadt a lába. (A) béres 4 m-es hosszú (kb.) ostorral — ill. az ostort leeresztette a lyukba és nyelestől — sem érte el a fenekét. 1935-ben volt állítólag. 14. id. Völgyi Gábor, sz.: Nemesvámos, 1919. november 8. — Egy hadi központi létesítmény volt, valami föld alatti vár volt. — (A) törökök hordták oda a földet fejfedőjükben, — valami vezér részére. — A dombtól egy alagút vezetett a Nagykútig, amelyben az emberek jártak vízér(t). 15. Váradi András, sz.: Nemesvámos, 1952. szeptember 14. — Apámnak (volt földje). — Temetkezés céljából (építették). — A törökök a fejfedőjükben hordták oda a földet — az egyik vezérüknek. — Egy aranyhintót (találtak benne), amelybe a halott vezért fektették.