Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1990 (Veszprém, 1990)

„Nevigy minket a külső ország inségeiben"

lenség kísértse: / de szabadíts meg minket a Gonosztól . . ." (Babits Mihály fordítása). A magyar műveltségben — mint tudjuk Ujváry Zoltán kutatásai alapján — a XVIII. század végén, a XIX. század elején bukkantak fel az eféle szöve­gek. Kezdetben kéziratban terjedtek. Főként az országgyűléseken keletkez­tek, a gúnyiratok szerzői gyakran ültették a mondandójukat a Miatyánk ke­retébe. Az 1811 -i diétához kapcsolódik egy osztrákellenes variánsa ismeret­len magyar pap tollából. Abafi Lajos már 1883-ban közölte, de tőle függet­lenül bukkant rá Móra Ferenc Röszkén egy sapkakészítő mester tulajdoná­ban levő kéziratos könyvben és Császár Miatyánkja címen lehozta a Magyar Hírlap 1929. január 26-i számában. A forrásul szolgáló kéziratos könyvet egy Katona Dienes nevű pap írta, illetve állította össze ,,Veér Antalné Sár­kány Julianna nemzetes asszony kedvére és lelke üdvösségére". Móra meg­jegyezte, hogy gyermekként hallotta a Császár Miatyánkját Messzi Gyurká­tól, a házról-házra járó kiskun rapszódtóí, aki a szöveget a búcsúelöljárók vontatott melódiájával adta elő. ,,És mondja úgy, ahogy apjától tanulta kis­gyerek korában, mikor Ferenc volt a császár, Wallisznak hívták a pénzügy­minisztert, Ferdinándnak a trónörököst és devalvációnak azt a nemzeti ajándékot, amely minden magyar embertől elrabolta vagyona egyötödét. Abban az időben imádkoztak úri és paraszti rendben levő haragos magya­rok azokat a kegyetlen paródiákat, amik még ötven esztendeje is visszajár­tak kísérteni." A Móra által ismert variáns ekként szólt: ,,Miatyánk Csá­szár, ki dagadozol a te királyi székedben, megszentségtelenítessék a Te ne­ved, jöjjön el minél hamarabb mihozzánk egy jobb ország. A Te akaratod ne légyen meg se Magyarországban, se Ausztriában, adj nekünk ma na­gyobb kenyeret, és bocsásd meg a mi igazmondásunkat, miképpen mi nem bocsátjuk meg néked a mi bankócéduláink alábbszállítását, ne vigy minket a kísértésbe a scheinnal, de szabadíts meg magadtól, amen!" Az ,,1811. 24. d. Aug. a jövő év 12 d. májusig tartott pozsonyi Diétán" ismeretlen szerzőtől származó Miatyánk számtalan variánsban bekerült a kollégiumi diákköltészet kéziratos anyagába, a népi kéziratos könyvek lap­jaira és a vőfély szórakoztató versek közé. Jobbára az Alföldön maradtak fenn, ezért különösen értékes számunkra az 1989 nyarán felbukkant vámosi szövegvariáns. Kozma Gábor vőfélyfüzetét Hilbert Ferencné őrizte meg. Kö­szönet jár neki azért, hogy az elsárgult lapokból álló, hiányos füzetet nem csupán családi ereklyének tekintette, hanem kutatásra átengedte. A vámo­si Miatyánk travesztia hatalmat bíráló, gúnyos hangvétele leginkább a Móra közölte Császár Miatyánkra emlékeztet. A hozzá járuló Üdvözlégy paródia az úgynevezett Csizmadia üdvözlégy egyik változata, amelynek már semmi köze a politikához, a fennálló hatalomhoz, csupán a tréfálkozás hangján szól. Analógiájára egy Nagykunságon ismeretes imában leltünk:: „Idvez légy csizmadia, csirizzel vagy teljes. Bőr van te veled, áldott vagy te a kaptafák

Next

/
Oldalképek
Tartalom