Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1990 (Veszprém, 1990)

„Nevigy minket a külső ország inségeiben"

lenség kísértse: / de szabadíts meg minket a Gonosztól . . ." (Babits Mihály fordítása). A magyar műveltségben — mint tudjuk Ujváry Zoltán kutatásai alapján — a XVIII. század végén, a XIX. század elején bukkantak fel az eféle szövegek. Kezdetben kéziratban terjedtek. Főként az országgyűléseken keletkeztek, a gúnyiratok szerzői gyakran ültették a mondandójukat a Miatyánk keretébe. Az 1811 -i diétához kapcsolódik egy osztrákellenes variánsa ismeretlen magyar pap tollából. Abafi Lajos már 1883-ban közölte, de tőle függetlenül bukkant rá Móra Ferenc Röszkén egy sapkakészítő mester tulajdonában levő kéziratos könyvben és Császár Miatyánkja címen lehozta a Magyar Hírlap 1929. január 26-i számában. A forrásul szolgáló kéziratos könyvet egy Katona Dienes nevű pap írta, illetve állította össze ,,Veér Antalné Sárkány Julianna nemzetes asszony kedvére és lelke üdvösségére". Móra megjegyezte, hogy gyermekként hallotta a Császár Miatyánkját Messzi Gyurkától, a házról-házra járó kiskun rapszódtóí, aki a szöveget a búcsúelöljárók vontatott melódiájával adta elő. ,,És mondja úgy, ahogy apjától tanulta kisgyerek korában, mikor Ferenc volt a császár, Wallisznak hívták a pénzügyminisztert, Ferdinándnak a trónörököst és devalvációnak azt a nemzeti ajándékot, amely minden magyar embertől elrabolta vagyona egyötödét. Abban az időben imádkoztak úri és paraszti rendben levő haragos magyarok azokat a kegyetlen paródiákat, amik még ötven esztendeje is visszajártak kísérteni." A Móra által ismert variáns ekként szólt: ,,Miatyánk Császár, ki dagadozol a te királyi székedben, megszentségtelenítessék a Te neved, jöjjön el minél hamarabb mihozzánk egy jobb ország. A Te akaratod ne légyen meg se Magyarországban, se Ausztriában, adj nekünk ma nagyobb kenyeret, és bocsásd meg a mi igazmondásunkat, miképpen mi nem bocsátjuk meg néked a mi bankócéduláink alábbszállítását, ne vigy minket a kísértésbe a scheinnal, de szabadíts meg magadtól, amen!" Az ,,1811. 24. d. Aug. a jövő év 12 d. májusig tartott pozsonyi Diétán" ismeretlen szerzőtől származó Miatyánk számtalan variánsban bekerült a kollégiumi diákköltészet kéziratos anyagába, a népi kéziratos könyvek lapjaira és a vőfély szórakoztató versek közé. Jobbára az Alföldön maradtak fenn, ezért különösen értékes számunkra az 1989 nyarán felbukkant vámosi szövegvariáns. Kozma Gábor vőfélyfüzetét Hilbert Ferencné őrizte meg. Köszönet jár neki azért, hogy az elsárgult lapokból álló, hiányos füzetet nem csupán családi ereklyének tekintette, hanem kutatásra átengedte. A vámosi Miatyánk travesztia hatalmat bíráló, gúnyos hangvétele leginkább a Móra közölte Császár Miatyánkra emlékeztet. A hozzá járuló Üdvözlégy paródia az úgynevezett Csizmadia üdvözlégy egyik változata, amelynek már semmi köze a politikához, a fennálló hatalomhoz, csupán a tréfálkozás hangján szól. Analógiájára egy Nagykunságon ismeretes imában leltünk:: „Idvez légy csizmadia, csirizzel vagy teljes. Bőr van te veled, áldott vagy te a kaptafák