Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1989 (Veszprém, 1989)

„Csillogás és nyomorúság"

az eszmék kicserélésére, ahol nem csak az irodalom, a színház, a kabaré szellemi irányzataival, hanem a társadalom különféle problémáival egyaránt lehetett foglalkozni. A zenét a sokféleség, az egymás mellett párhuzamosan futó fejlődési irányok jellemezték. A Mahler és Richard Strauss képviselte átmenet után nagytehetségű zenei újítók, Schönberg, Bartók, Janacek nevét ismerhette meg a világ. A film 1896-ban vonult be a művészetbe, s rövid időn belül Peter Altenberggel és Egon Friedellel az élen megjelentek ennek az új művészetnek a képviselői. Az építészetben hosszú időn át primátust élvező historizmustól — Bécs, Budapest városképet meghatározó, ma is jellemző középületeinek stílusa — rnin den ekelőtt Otto Wagner kezdte meg az elszakadást, előtérbe helyezve a funkció és a technika fontosságát a díszítménynyel szemben. A másik úttörő, Adolf Loos munkájában az amerikai, funkcionális építészet elemeit építette be. A kiállítás nem csak az irodalom, a zene, az építészet, hanem a képzőművészet nagy egyéniségeinek is tág teret szentelt, termek során mutatva be a szecesszió új látásmódját, ahol a csúnyának és a kórosnak az ábrázolása egy realistább életfelfogást képviselt. Az alkotások segítségével összehasonlítást tehetett a látogató az osztrák hatás és a Monarchiához tartozó országok képzőművészetének sajátos, belső fejlődése között. A művészeti élvezetek mellett bőven meríthetett élményt a közönség a mindennapi élet sokszínű kínálatából, ahol a hivatali élet és a magánszféra, a lakáskultúra és a divat, a sport és az üdülés, a technikai fejlődés és az idegenforgalom megannyi témakörei elevenedtek meg látványos, tárgy- és ötletgazdag enteriőrök formájában. A kiállítást egy dátum, 1916. november 2l-e, Ferenc József halálának napja, s egy elsötétített terem zárta, amelyben a hosszúéletű császár uralkodásának fénypontjairól éppúgy el lehetett gondolkodni, mint a hátrahagyott, nemzeti elnyomástól és súlyos társadalmi feszültségektől terhes, idejétmúlt hatalmi rendszeréről, amelyet az 1918 őszén kitört forradalmak hatalmas erővel söpörtek el. V. Fodor Zsuzsa HÍREK 1889-BŐL ,,A helybeli kegyes tanitórendi főgymnásium tanuló ifjúsága az egész tanári kar élén, f hó (február) 5-én reggel 8 órakor ünnepélyes requiemet tartott (a január 31-én öngyilkos. Sz.) Rudolf trónörökös lelkiüdvéért. A szentmisét, mely alatt a gymnásiumi énekkar megható gyászdalokat énekelt, főtisztelendő Majoros József tanár úr végez te."