Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1989 (Veszprém, 1989)

25 éves a Magyar Vegyészeti Múzeum

hegységi jellegű növényfaj megtalálható. Hosszan sorolhatnánk az itt előforduló ritka védett növényeket. Helyszűke miatt azonban csupán néhány faj megemlítésére szorítkozunk annál is inkább, mivel a téma iránt érdeklődők a botanikai szakirodalomból részletesen tájékozódhatnak. Külön említést érdemel a hazánkban csak a Bakonyban, a Kőris-hegy egyik oldalgerincének bokorerdejéből ismert mediterrán eredetű, a jégkorszak idejéből származó rozsnokképű árvalányhaj (Stipa bromoides). A Kőris-hegy nyugati lejtőin és a Bakonybéltől nyugatra emelkedő hegyeken különösen szép állományait csodálhatjuk meg az örökzöld babér boroszlánnak (Daphne laureola). Mellette azonban mindenfelé megtalálható a szintén védett, kellemes illatú farkas boroszlán (Daphne mezereum) is. A Kék-hegy keleti lejtőjén, Ménesjárás mellett, valamint a Hódos-ér völgyben nyílik nyár derekán az erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens) bíborpiros illatos virága. A környék hegyi rétjein néhol megfigyelhetjük a szártalan bábakalács (Carlina acaulis) kisebbnagyobb telepeit. A Kőris-hegytől délre emelkedő Nagy Som-hegy meredek déli letörésének ősi sztyepprét-foltján a tarka nőszirom (Iris variegata) szép állománya tenyészik. A dolomit sziklákon egyéb érdekes növények, pl. jávorka pikkelypáfrány (Ceterach jávorkaenum) is találhatók. A Kőris-hegy és Kék-hegy tömbjétől távolabb, a bükkös és karszttölgyes erdőállományok érintkezési vonalán további növényritkaságok találhatók. így pl. a Hárskúttól délkeletre húzódó Esztergáli-völgyben az előzőekben már említett medve fül kankalin és a havasi hagyma lelőhelyeire bukkanhatunk. A tervek szerint hamarosan sor kerül a Magas-Bakony legértékesebb területeinek tájvédelmi körzetté nyilvánítására, ami a felbecsülhetetlen természeti értékek a jövő számára való megőrzésének egyik biztosítéka lehet. Tóth Sándor 25 ÉVES A MAGYAR VEGYÉSZETI MÚZEUM (Várpalota) A kémiának és a vegyiparnak szerepe az emberi társadalom javainak a biztosításában az utóbbi kétszáz év folyamán egyre fontosabbá vált. A kemizálás növekvő fontossága alapján pedig bizonyos, hogy szerepe a jövőben még fokozódni fog. E növekvő fontosság, továbbá a tudományos és technikai hagyományaink tisztelete késztette a hajdani Nehézipari Minisztériumot arra, hogy idejében összegyűjtse a magyar vegyiparnak és a magyar kémiai tudománynak a még meglelhető emlékeit és ezek megőrzését biztosítsa a jövő számára. Az e célból alapított Magyar Vegyészeti Múzeum szervezése