Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1989 (Veszprém, 1989)

Botanikai séta a Bakonyban

sának védetté nyilvánítására. Ennek ellenére szántóföld nyerése címén a legelőt feltörték, több tízezer tő növényt elpusztítva. Vajon az állami támogatás lejárta után a szántók fennmaradnak-e, vagy felhagyva azokat visszaalakulnak cserjéssé? Az 1985-ben védelemre javasolt hódoséri ciklámen előfordulás védetté nyilvánítási határozata hamarosan megjelenik. Jelenleg két jelentősebb terület természetvédelmi kutatása folyik. Az egyik a régóta vajúdó Magasbakonyi Tájvédelmi Körzet fokozott védelemre javasolt területeinek kutatása, míg a másik a Keleti-Bakony mély szurdokvölgyének a Burok-völgynek a védetté nyilvánítást megelőző feltárása. Galambos István HÍREK 1889-BŐL ,JCölletlen vendégek - A csatári szőlők közt láttak ólálkodni szerdán két farkast, egyéb kárt nem tettek, mint hogy egy-két csöndes vérű embert ugyancsak megijesztettek; de ők se bántottak senkit s őket se bántotta senki." * „Földrengés volt Tihanyban, s a rázkódás következtében több ház omlott össze. Különös, hogy a szép templom és kolostor, valószínűleg szilárdságuk miatt, semmi sérülést nem szenvedtek". BOTANIKAI SÉTA A BAKONYBAN (Ismerkedés a Bakony növényritkaságaival) Hazánk legnagyobb, kereken 4000 km

2 kiterjedésű hegysége, az erősen tagolt Bakony nem csak a turisták kedvelt célpontja, hanem növénytani ritkaságok egész sorát is tartogatja a botanika iránt érdeklődők számára. A hegységben kora tavasztól késő őszig találhatunk ritka védett növényeket. A növényvilág változatosságának fő oka a kedvező ökológiai adottságokban kereshető. A változatos növénytakaró kialakulásában az éghajlati tényezők mellett a hegységet felépítő kőzeteknek, elsősorban a dolomitnak van nagy szerepe. Ennek köszönheti több reliktumfajis a fennmaradását.