Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1988 (Veszprém, 1988)
A 997. évi veszprémi ütközet és Koppány felnégyelése
kiképzett, a szemöldök felett mélyen árkolt minta kezdődik. A töredék ívelt falú, az edényhez tartozó többi, díszítetlen darab is arra utal, hogy a korszak legjellegzetesebb edény formájával, a bomba alakú edénnyel van dolgunk. Nem egyedi darab ez az arctöredék, több hasonlót ismerünk az egész Kárpát-medence területéről, sőt Jugoszláviától egészen Németországig. Legközelebb áll hozzá egy Ráksin talált és 2 szlovákiai töredék. Valamennyit az újkőkor középső szakaszában készítették, és a nagy földrajzi távolságok ellenére is valamennyi ugyanazt a hagyományt követi: a szemek és a száj bemélyített, az orr plasztikus, az egész arc háromszög keretbe foglalt. Az ábrázolás egységessége azonos szellemi tartalmat feltételez. Megegyezik abban a kutatók véleménye, hogy ezek a nyakukon emberi arcot viselő edények kultikus célokat szolgáltak. Az Alföldön ugyanebben a korszakban keletkezett arcos edények sokkal gazdagabbak formailag, és nagyobb számban ismertek, ezáltal közelebb visznek bennünket funkciójuk megértéséhez. Legtöbbjük stilizált nőalak, vannak köztük nagyobb méretű tárolóedények is. Ezeket úgy értelmezik, hogy az istenanya megvédelmezi a benne tárolt gabonát. A kisebbek italáldozat céljaira szolgálhattak. A veszprémi töredék inkább ez utóbbi csoportba tartozhatott. Az ábrázolás, és ezzel együtt természetesen az ábrázolt szellemi háttér a Balkánról jutott hozzánk, sőt a Balkánon mint közvetítőn keresztül Anatóliából. Ugyanebben a korszakban az idolok fejét szintén háromszögletűre formálták. Néhány, részleteiben jól kidolgozott ábrázolásból látszik, hogy ez a háromszög tulajdonképpen az arc elé helyezett, eredetileg fából, vagy bőrből készült maszk. Érdekesség, hogy egy rendkívül ősi gyökerekkel rendelkező görög isten, Dionysos kultuszában is szerepet játszik a maszk. Regénye Judit A 997. ÉVI VESZPRÉMI ÜTKÖZET ÉS KOPPÁNY FELNÉGYELÉSE Géza nagyfejedelem halála után történelmi sorsfordulót eredményező ütközet zajlott le Veszprém közelében Koppány és István között. Géza uralkodása idején a Balatontól északra elterülő országrész az Árpádok törzsi területe, amelynek egyik központja Esztergom, a fejedelmi székhely, de van egy bakonyi központ is, ez Veszprém, a nagyfejedelem-asszony, Sarolt székhelye. A Balatontól délre „Somogyország" a Drávától délre eső területtel együtt dukátusi országrész, amelynek dux-a, hercege, vagy a krónikák megnevezése szerint vezére Koppány, ugyancsak Árpád-házi származású.
