Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1988 (Veszprém, 1988)

„Szív-alakú" sírkőmotívum

helyei „A Bakony természeti képe" program keretében 1962-ben beindult rendszeres kutatások nyomán váltak ismertté. Az eddigi tapasztalatok szerint a fő elterjedési területe az Északi-Bakonyra esik, ahol úgy látszik szinte minden a számára alkalmas élőhelyen megtalálható. A Déli-Bakonyban eddig csak a Kab-hegyről ismerjük. Nem hiányzik a Keleti-Bakonyból sem, de az ottani előfordulása nagyon szórványos. Az alpesi gőte hazánkban a Bakonyon kívül előfordul a Mátrában, a Bükkben és a Sátor-hegységben. Érdekes azonban, hogy mind a négy területen más-más alfajta alakult ki az évezredek során. A területünkön élő bakonyi alfaj tudományos neve Triturus alpestris bakonyiensis. Tóth Sándor „SZÍV-ALAKÚ" SÍRKÖMOTÍVUM (Keserű Ilona kötődése a Balaton-felvidékhez) A Tihanyi Múzeumban 1987 nyarán rendezett Ország Lili kiállítás záróképe Keserű Ilona: Üzenet Ország Lilinek című műve volt. A Kolozsváry gyűjtemény Ország Lilihez kapcsolódó anyagának ez a darabja festők egymáshoz való kötődését, kapcsolatát jelzi. Keserű Ilonának „hommage"-a és a festőnő 1987-ben a Várgalériában rendezett kiállítása, s ennek a visszhangja egy nagyon fiatal 16—18 éves generáció körében — késztetett arra, hogy a Balaton környékéhez sajátosan kötődő Keserű Ilonáról írjak. „Lectori salutem!" - üdv az olvasónak! így köszöntötték a régi szerzők ezzel a latin szólással az olvasót egy-egy könyv elején, ajánlva a művet. A képzőművészetben a ,,Lectori salutem" műfaja nem alakult ki, pedig milyen jó lenne, ha lenne valami ilyesféle ajánlás: üdv a nézőnek! Tulajdonképpen ezt van hivatva betölteni a kiállítások megnyitója, de ezt, mint Bán András megnyitóját is a Várgalériában csupán azok hallhatták néhányan, akik már elmentek a kiállítás megnyitójára. A festőkről írt könyvek is ajánlhatják — és ajánlják is a közönségnek a műveket, illetve azok reprodukcióit, de művészettörténészhez, íróhoz, vagyis müvekről szóló íráshoz, esszéhez akkor szokás leginkább fordulni, ha a művésszel, a művel már megismerkedtünk. És a művel való megismerkedésre jó lehetőség a kiállítás. Egy jó kiállításnak ezért lehet örülni, mert lehetővé teszi a legfontosabbat: a művekkel való személyes találkozást. A várbeli kiállítás jó kiállítás volt: Hegyeshalmi László