Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1988 (Veszprém, 1988)

Miért tört ki a veszprémi tűzkatasztrófa 1893. április 13-án?

ki az aktívabbjának . . .) Mindenki tudja, hogy Badacsonyba elsősorban a hegy nedűje vonzza az embereket, meg a Balaton csodás hangulata és a világszép panoráma, ami a hegy oldaláról kinyílik a nyitott szemű és szívű turista előtt. Neki kell ezt a kiállítást úgy megrendezni, hogy érezze jól magát s érezze meg a hely szellemét is, amely végső soron valahol egy tiszta, örök emberi érzés, a szerelem megszületésének nagyszerűségét is magában hordozza. S gondolnunk kell a külföldiekre is. Nekik még kevesebbet mondana a tárlók világa, versidézetek sora. Nekik a karaktert kell megmutatnunk, az értéket amely jelen van irodalomtörténetünkben, helytörténetünkben éppúgy mint teszem azt a Szürkebarát utolérhetetlen zamatában. Nagyon sokféle szempont ez s még nem is értünk a lajstrom végére. Ám egy új múzeum létrejötténél csak ilyen felelősséggel lehet nézni a feladatokat és igényeket. Csak így lehet a múltőrzés kötelességét és a jelen szolgálatát összekötni. A Szegedy Róza ház ehhez hálás eszköz és segítség lesz történetének minden tapasztalatával együtt. Praznovszky Mihály (A múzeum végső terve a kézirat leadásakor még nem állt össze. Azt a Diárium következő évi kötetében ismertetjük. A szerk.J A MŰVELŐDÉSI ÉLET HÍREI 1888-BÓL Nem lesznek a télen színészeink. Balog Árpád keveselvén a 14 előadásra nyert engedélyt, nem hozza ide színtársulatát, más igazgató pedig nem kapott engedélyt. ( Veszprém) * A körutazó művészpár, Hegyi Gyula és neje Bodor Etel múlt vasárnapra és hétfőre hirdetett hangversenyei nem voltak megtarthatók, mert nem volt közönség. (Veszprém) MIÉRT TÖRT KI A VESZPRÉMI TŰZKATASZTRÓFA 1893. ÁPRILIS 13-ÁN? A kiegyezés utáni évtizedekben a megyeszékhely fejlődése több dunántúli városhoz képest csak igen lassan haladt előre. A korábban még virágzó forgalmú város jó vasúti lehetőségek hiányában kívül rekedt a hasznot hozó