K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2008/10. (Veszprém, 2008)
MRÁV ZSOLT: Egy Flavius-kori katonai öv veretei Balácáról
A földbe mélyített korai házak betöltéséből és elplanírozásából származó, DomitianusTraianus-kori leletek tehát bizonyítják, hogy a balácai villagazdaság területén az első, már egy villa tulajdonosának lakóépületéül szolgáló XIII. sz. kőépítmény előtt és annak helyén, legkésőbb a késő Flavius-korban már helyi, őslakos építési hagyományokat követő, részben földbe mélyített lakóházak álltak. Hangsúlyozandó, hogy e lakóházak fennállási ideje egybeesik a Balácán talált katonai öv korával, amely bizonyítja e házak és a közelükben talált cingulumvereték közvetlen vagy közvetett összefüggését. A Flavius-kori balácai cingulum és az általa feltételezett veterán jelenléte tehát leginkább a balácai település legkorábbi, Flavius-, esetleg Traianus-kori periódusához köthető. A veterán (vagy veteránok?) balácai megtelepedése magyarázza a késő-Flavius-Traianus-kori terra sigillata töredékek - őslakos településekhez viszonyított - feltűnően magas számát is, mivel az aktív és leszerelt katonák fizetőképes felvevői voltak e drága importárunak 80 . (Erre utalnak a terra sigillata edényeket tartalmazó korai pannóniai fegyveres sírok is, mint például a Balaton környékén a Cserszegtomajdobogódombi, vagy a csopaki sír 81 .) Azt azonban ma még nem tudjuk, hogy ennek a korai településnek mekkora volt a kiterjedése, és azt sem, hogy egy veteráncsalád lakhelyéül szolgáló tanya vagy több házból álló falu, esetleg nagyobb veterántelep volt. E kérdés megválaszolása a jövőbeli balácai ásatásoktól várható 82 . A Balácán talált Flavius-kori katonai öv két megmaradt vereté alapján tehát rekonstruálhatóvá vált a villagazdaság első évtizedeinek története, amely egy késő Flavius-korban létrejött veteránbirtokból vagy veterántelepülésből — valószínűleg több szomszédos veteránbirtok koncentrációjával - alakulhatott át a Kr.u. I-II. század fordulója körül a Balaton-felvidék egyik jelentős birtokközpontjává. Baláca ebből a szempontból nem egyedi jelenség, mivel több Balatonfelvidéki villatelepülés legkorábbi periódusa veterándedukcióra vezethető vissza 83 . Valószínűleg a balácaihoz hasonló folyamat játszódhatott le a Gyulafirátót-pogánytelki villa esetében is. Egy korai Consp. 20 formájú Pó-vidéki terra sigillata tányértöredék alapján 84 a korai előzményekkel rendelkező villatelepülés egy - legkésőbb Flavius-korban már létező - veteránbirtokból alakulhatott ki 85 . Erre utal a villa területén talált Kr.u. II. század közepénél bizonyosan korábbra keltezhető cingulumcsat is 86 , amely St. Hoss osztályozásában a D alakú zsanéros, kereszttag nélküli belső volutával rendelkező csatok („D-förmige Scharnierschnallen mit Innenvoluten ohne Quersteg und Scharnieröse direkt am Bügel = Form 2") közé sorolható 87 . Baláca esetében az sem zárható ki, hogy a XIII. sz. korai épületet építő és azt a II. század elejétől a markomann háborúkig lakó család, a közeli Likas domb halomsírjának felirataiból ismert Tiberii Claudio rokoni szálakkal kötődött az itt évtizedekkel korábban letelepített veterán(ok)hoz. A földbe mélyített házak helyén a II. század elején kiépült villagazdaság XIII. sz. kőépületének első tulajdonosa akár egy helyben megtelepedett legiósveterán meggazdagodott leszármazottja is lehetett. Összefoglalás 1. Rhé Gyula a Balaton-felvidéken fekvő balácai villagazdaság I. sz. főépületében végzett ásatásán két bizonyosan katonai vonatkozású leletet is talált. Egyikük egy ónozott felületű, geometrikus és növényi mintájú niellóberakásokkal díszített övlemez (2. ábra), másikuk pedig egy levél alakú köténycsüngőből és szíjbefogóból álló kötény szíj vég-veret (3. ábra).
