K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2008/10. (Veszprém, 2008)
MRÁV ZSOLT: Egy Flavius-kori katonai öv veretei Balácáról
Már E. Deschler-Erb észrevette, hogy a balácai övlemez e jól definiálható katonai nielloberakásos öviemezek közé tartozik, és díszítése a hatodik, egyedi formákat alkalmazó motívumcsoportba illik 13 . A nielloberakásos övelemezek használatának időtartamából következően a balácai katonai övlemez sem keltezhető későbbre a Kr.u. I. század utolsó harmadánál. 2. Levél alakú csüngővel díszített kötényszíj veret: A főépület területén Rhé Gyula az 1906ban vagy 1907-ben zajló ásatásán egy másik, kétségtelenül katonai vonatkozású bronzveretet is talált 14 (3. ábra). A veretet két egymásba kapcsolódó tag alkotja. A bronzlemezből készült felső függesztő tag két, bőrszíjat befogó lemezből áll, amelyet keresztirányba átlyukasztott szegeccsel fogtak össze és rögzítettek a bőrhöz. A függesztő tag kiszélesedő felső vége háromszög alakban záródik, amelynek két szárához egy-egy lyukas fül kapcsolódik. Oválisán kiszélesedő alsó végének oldalait lefelé egy-egy indaszerü nyúlvány díszíti. Közepén, az alja felé kissé eltolódva egy vízszintesen fekvő téglalap alakú lyukat alakítottak ki, amelybe az alsó tag hosszú, visszahajtott füle kapcsolódott. Az öntött bronz csüngő erősen kiszélesedő csepp vagy levél alakú, vége egy gömbbe fut. A levél alakú csüngő felületét áttörő lyuk ugyancsak csepp vagy levél alakú. Felette, a csüngő tengelyében egy kisebb kerek lyuk is látható. A veret felületének fekete elszíneződése ónozásra utal 15 . A bronz szíj véget és csüngőjét legutóbb Palágyi S. egy Kr.u. II-III. századra keltezhető lószerszámveretként azonosította 16 . Meghatározása és keltezési javaslata azonban módosításra szorul. A veret mérete és jellegzetes alakja ugyanis nem a lószerszámveretekre, hanem azokra a levél vagy lunula csüngős véretekre jellemző, amelyek a katonai öv kötényét alkotó bőrszíjak végét díszítették. Ezeknek a kéttagú, szíjbefogóból vagy függesztőtagból és köténycsüngőből álló kötény szíj-véreteknek az ismert száma alacsony, de az ábrázolások és az előkerült darabok alapján formájuk és rendeltetésük jól meghatározható. A két alkotórészből (szíjbefogó + csüngő) álló veretek teljes hossza általában 8-10,5 cm között mozog. A legkisebb sisciai darab hossza 8,2 cm 17 , a legnagyobb tekijaié 10,5 cm 18 , az aznalcazari öt kötényszíjvég vereté pedig 8,1-9,8 cm 19 . Jól illik e veretek sorába a balácai is, amelynek magassága 9,9 cm. Az ismert kötényveretek vagy ezüstből készültek, mint a tekijai (4/1. ábra) és a kölni (5/5. ábra) 20 vagy ezüstöt utánozva felületüket fehérfém bevonat borította, amelynek nyomai fekete elszíneződés formájában a balácai vereten is megfigyelhetők 21 . Különösen jellemző e kötényveretekre a függesztő tag alsó füléből lefelé induló két nyúlvány is, amely a balácaihoz hasonlóan megtalálható minden ismert kötényszíj veret szíj befogóján, így az aznalcazari, tekijai és a sisciai véreteken. Az öntött köténycsüngö felületén kialakított kisebb lyukba (vagy lyukakba) - az aznalcazari (Sevilla, Sp.) 22 , tebai (Málaga, Sp.) 23 , tekijai 24 és siscia-i 25 leletek valamint egyes köténnyel ellátott cingulum ábrázolások tanúsága alapján 26 - levél (?) alakú ún. másodlagos csüngő is kapcsolódott, amely többé-kevésbé kitöltötte az alatta levő nagyobb, levél alakú áttört felületet. Ez a kisméretű másodlagos csüngő - a köténycsüngőn látható apró lyuk miatt - eredetileg a balácai vereten is megvolt, de mára elveszett (3/2. ábra). A függesztő tagot rögzítő szegecs gömbfejének vízszintesen kialakított lyuka is csak a katonai kötényveretek alapján értelmezhető. Az aznalcazari kötényveretek szíjbefogójának szegecsfejeibe ugyanis egy vízszintes lyukon keresztül drótból készült bronzgyürüt fűztek, amelyen egy kisméretű csüngő függött (4/3-4., 7. ábra) 21 . Ezeknek a csüngőknek az alakja változatos volt, annak ellenére, hogy a veretek bizonyosan egyetlen köténygarnitúrához tartoztak. Az aznalcazari lelet alapján joggal feltételezhető, hogy eredetileg a balácai veret szegecsfején átfutó lyuk is
