K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2005/9. (Veszprém, 2005)

KIRCHHOF ANITA: Újabb adatok a balácai ún. vörös-fekete szoba rekonstrukciójához

után felvitt vörös festékréteggel, amely közül a legutolsó volt a legsötétebb.

68 A kifestés következő fázisában a nedves alapra fekete felületek készültek el, amelyet az egész falmező besimítása követett. A már besimított, száraz és fényes felületen vékony sárga csíkkal kijelölték a különböző mezőket pl. a lábazat megszakítás nélküli képszalagját, a kandeláberek és vörös panelek mezőinek körvonalát. Az így körülhatárolt felületeken belül készítették el {cd secco technikával) a lábazat és a kandeláberek díszítéseit. A lábazat díszítéseit korábban részletes vizsgálat alá vontam,

69 ezért most a főzóna díszítéseivel foglalkozom. A kandeláberek keretének meghatározását a szemmagasság és a tengely fehér vonallal vagy bekarcolással történő kijelölése követte. A kerek kandeláber esetében körzővel előrajzolták a köríveket, de a körzőnek csak a középpontokban maradt meg a nyoma a fekete háttér átszakításával. Ezt a felületi sérülést sárga és vörös virágokkal próbálták eltüntetai. A minták előrajzolását a körívek és a rozetták kifestésé követte. A tondóknak és az azokon elhelyezett rozettáknak a kerete feltehetően egyforma méretű ecsettel és ugyanazzal a sárga színnel készült, mint a főmező sárga kerete. Ugyanezzel a színnel festették meg a virággal díszített kandeláber virágainak körvonalát, szirmaikat és fő tengelyét is. A szemmagasságot a motívumok elhelyezését megelőzően karcolták be. A fehér (belső körív a tondókban), a vörös (rozetták belseje, virágok felső két levelének árnyékolásához), a zöld (virágos kandeláber fű és lóhere mintái) és végül a sötét sárga (virágos kandeláber fűszálai között ábrázolt pici sárga virágok) színek segítségével alakították ki a kandelábereken belüli motívumokat. Ezzel egyidejűleg készülhettek a lábazat zöld színű sásai és színes tollazattal és vörös lábakkal ábrázolt vízimadarai. A stukkó felerősítése feltehetően még a kifestés (rózsaszín alapszín felvitele) előíLtörtént, mivel a rózsaszín alapozás nem folytatódik a stukkó felett. A hiányos stukkós töredékeken

70 helyenként vékony téglalap alakú bemélyedések figyelhetők meg, amelyek alapján arra lehet következtetni, hogy a stukkót fémcsapokkal erősítették a falra.

71 Valószínűsíthető, hogy a stukkópárkány a helyszínen, és nem külön stukkóműhelyben készült. Felvetődik a lehetőség, hogy a villa kifestésével megbízott festőnek a csapatában voltak külön stukkókészítő mesterek is. A stukkó alapozása több rétegben

72 felvitt fehér vakolattal készült, szerkezete megegyezik a falfestmény alapozásával;

73 ez bizonyítja a helyben való vakolással egyidejű megformálását. A stukkóminta kialakításának módjára a kisméretű stukkótöredékek nem nyújtanak elegendő információt.

74 A falfestmény keltezésének újabb összefoglalása

75 A Rhé Gy. által 1906-26 között folytatott balácai ásatások

76 során az I. számú ún. főépület részleges feltárására is sor került. A kutatások során nagy mennyiségben kerültek elő falfestmények,

77 amelyek pontos stratigráfiai helyzete nem minden esetben rekonstruálható. Az általam vizsgált ún. vörös-fekete szoba falfestményeinek előkerülési helyére az ásató publikációi alapján következtethetünk. Minden valószínűséggel a töredékek, a többi hasonló kivitelezésű ún. sárga-lila, vörös ebédlő, fekete alapú ún. gyermek Dionysost ábrázoló falfestménnyel és a szűret-jelenetes töredékekkel együtt, a 4. számú folyosó terrazzopadlója alól, egy régebbi épület törmelékei közül,

78 a planírozási réteg