K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2005/9. (Veszprém, 2005)

KIRCHHOF ANITA: Újabb adatok a balácai ún. vörös-fekete szoba rekonstrukciójához

motívummal töltötték ki,

42 mintha ezeket a sárga, rozettákat összekötő szalagot szerették volna velük elrejteni. A motívum mintájául feltehetően egy hasonló módon összeerősített és felfüggesztett díszítőmotívum szolgált. A kandeláber tondóit tudatos elrendezési elv szerint szerkesztették ki és nem a kandeláber aljától vagy tetejétől indulva rajzolták elő azokat. Miután meghúzták a kandeláber tengelyét, kereszt alakú bekarcolással kijelölték a szemmagasságot,

43 amely az egyik tondó középpontját is jelentette (3. ábra) és amely a többi kör helyét is meghatározta. Ebből adódóan a kandeláber aljánál és tetejénél nem maradt elég hely egy teljes tondó megrajzolásához, így a fennmaradó felületet az alsó részben rozettában összefogott szalagvégződésekkel és két oldala mellett ívesen a kandeláber aljáig levezetett sárga szalagokkal töltötték ki.

44 (4. ábra) A kandeláber tetején megmaradó felület kitöltését tekintve a fennmaradt töredékek kopottsága miatt kevés információval rendelkezünk. Talán itt is a kétoldalt vezetett és esetleg felfüggesztett sárga szalagokkal kell számolnunk úgy, ahogy a valós díszítőelemet a falra vagy más installációra is felerősíthették. A kandeláber szélessége 18-19,4-19,7 cm.

45 A fekete mező két oldalára szürkére festett sáv került, valószínűleg a fekete és vörös mezők találkozásának elrejtésére.

46 A két szürke keretelő csíkkal a kandeláber szélessége megközelíti az 1 római lábat.

47 Ez a típusú kandeláber gyakori az I. századvégi - II. századi falfestményeknél.

48 Kivitelezése alapján valószínűleg ugyanehhez a falfestményhez tartoznak a virágokkal díszített kandelábertöredékek. (5. ábra) A díszítőmotívum a nagyfokú kopottság miatt nehezen vehető ki és a rekonstrukció is sok bizonytalanságot hordoz. Sajnos a Thomas E. által 1958-ban a kiállításba beépített töredékekről a minta szinte teljesen eltűnt és már csak nyomokban figyelhető meg, ezzel szemben az újabb Palágyi S. ásatásain előkerült és eddig raktárban őrzött töredékeken az eredeti színgazdagság tükröződik.

49 A kandeláber díszítését, a kerek motívumos kandeláberhez hasonlóan, középső tengelyben elhelyezett, egymás fölé rajzolt virágokból alkották meg. Az egész felületet apróbb kiegészítő ornamentikával töltötték ki. A virág egy sárga színű, két oldalán szimmetrikusan elhelyezett tüskékkel rendelkező, felfelé szétnyíló növényi részből nő ki.

50 A virág szára egyenes és megfeleltethető a kandeláber tengelyének. Közvetlenül a tányérszerü virágzat alatt, a szárból, szimmetrikus elrendezésben két-két pici, sárga színű levélke ívelődik lefelé.

51 Elsősorban magára a virágra helyezték a hangsúlyt, mivel a virág tányérja széles és a többi díszítőelemmel szemben viszonylag nagyméretű. A virág tányérja körül 8-10 csipkés szirmot ábrázoltak, amelyek közül a két felső szirom félig vörös vagy teljes egészében vörös színt kapott, miközben a többit, hasonlóan a virág tányérjának keretéhez, sárga színnel festették ki. A tányér színe teljesen lekopott, még nyomokban sem lehet megfigyelni. A növényzet szára mellett kétoldalt, szimmetrikusan kihajló, hosszúlevelü fűfélére emlékeztető zöld színű növényt festettek,

52 amelynek levelei között sárga félkörök

53 láthatók. Talán apróbb virágok lehetnek. (6. ábra) A növény sárga, tüskés alapjának két oldala mellett pedig szív alakú levelekből

54 alkotott zöld színű növényzetet, valószínűleg lóherét, ábrázoltak. (7. ábra) A kandeláberben megjelenített növény azonosítása a kopottság és stilizáltság miatt nehéz, de egy olyan, a rómaiak által ismert növényzetre kell gondolnunk, amely a természe-