K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2005/9. (Veszprém, 2005)
ZABEHLICKY, HEINRICH: A bruckneudorfi (parndorfi) villa
még reprezentatívabb. A mai ismereteink szerint Pannónia provincia legnagyobb villái Balácán és Bruckneudorfban találhatók. Később, de még a mozaik elhelyezése előtt, a két oszlop és további falak beépítésével lényegesen megváltoztatták az udvart. „Mozaikpadló" korszaka Mozaikjai miatt ez a korszak a legismertebb (5. ábra). A falakba kiegyenlítő téglasor került. Az 1. helyiség azonban átfedi a régebbi épület északi falát. Az egész udvart beépítették, a déli front közepéhez egy medencét illesztettek, a sarokrizalitok apszissal bővültek. Számos termet, így az aulát is, fütőcsatomával látták el (6. ábra). Ez az épület nevezhető palota-villának. Alapterülete kb. 1300 m 2 , ebből kb. 400 m 2-t borított mozaik. A termek funkciójáról több helyen olvashatunk. 13 Az épület északkeleti része magas rangú tulajdonos lakótraktusa lehetett, az apszisos aula alkalmanként audienciateremként is szolgálhatott. E periódus padlói alatt talált I. Constantinus, II. Constantius és Iulianus Apostata 14 császár érmei alapján lehetséges Kr. u. IV. század közepe utáni keltezése. Az aula nagysága (13,80 x 13,50 m) alapján kísérelték meg először az épületet a IV. századi palotaépítészet körébe sorolni. Alaprajza és nagysága alapján a bruckneudorfi főépület összehasonlítható a konzi 15 villával. A császár nyári székhelyének számító palota aulájának mérete kb. 7 x 10 m. Még a homlokzat tagolása, sarok- és középrizalittal, is nagyon hasonló. A trieri 25 x 55 m-es alapterületű Aula-Palatina a bruckneudorfinál viszont sokkal nagyobb. 16 A Savaria-i császári palota aulája (12 x 41 m) szintén nagyobb. 17 A bruckneudorfi villa, annak ellenére, hogy inkább a kisebb épületek közé tartozott, mégis összehasonlítható a fenti példákkal. Későbbi átépítések A délkeleti rizalitot még többször átépítették. Két későbbi fűtőberendezés fekszik még a téglasoros periódus hypocaustuma fölött. A 32-es helyiség első futőcsatomáját követően a későbbi fűtőrendszer is vizsgálható volt. További használata a Kr. u. V. századig feltételezhető. Megjegyezhetjük, hogy alapterülete a höfleini villának jól megfelel. 18 A bruckneudorfi villa értelmezéséhez Már B. Saria első eredményei vitákat indikáltak a Pannónia-kutatók körében. 19 M. Cocceius Caupianus sírfeliratának értelmezése és a késő római kori villa szokatlanul igényes kialakítása megfelelt annak a szabályszerűségnek, amelyet pl. FelsőGermániában 20 megfigyeltek, azaz, hogy nedves és szárazabb területek határán fekszik, ami a szárazabb földeken a gabonatermelést, a nedvesebb talajon az állattartást
