K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2005/9. (Veszprém, 2005)

ZABEHLICKY, HEINRICH: A bruckneudorfi (parndorfi) villa

HEINRICH ZABEHLICKY A BRUCKNEUDORFI (PARNDORFI) VILLA Ásatások és feltárások 1994-2003 között Az alábbiakban röviden bemutatjuk az ásatások előzetes eredményeit, a villa most már valamivel jobban ismert építéstörténetét.

1 A villával többen foglalkoztak: a Mosoni Történelmi Egylet megbízásából Sőtér Ágost ásatásokat végzett a villa közelében a temetőben,

2 A. Seracsin 193 l-ben egy próbaásatás során megtalálta a főépületet,

3 B. Saria 1951-től 1955-ig kutatta a főépületet és számos melléképületet,

4 G. Langmann a mozaikok 1975-ös és 1976-os kiemelése után 1987-ig folytatott kutatásokat a főépületben és a fürdőben.

5 1994-től 2003-ig a szerző kísérelte meg a főépület építéstörténetének tisztázását. A korábbi publikációkban három építési korszakot határoztak meg

6

: pontos keltezés nélküli vesszőszerkezetü falakat, talán a Kr. u. 300 körül keletkezett kőperiódust és kb. a Kr. u. IV. század harmadik negyedének nagyvonalú építkezését, amelynek során megépült az apszisos aula is. Az alábbi áttekintés az utolsó tíz év eredményei nyomán meghatározható építési periódusokat mutatja be. Az első alaprajz (7. ábra) a főépület számozott helyiségeit ábrázolja. A következőkben - az egyszerűség kedvéért - az épület apszisos aw/áját tekintjük az északi iránynak. A faépítmény-korszak (2. ábra) Az alaprajzon minden elszíneződést feltüntettünk, azokat azonban, amelyek ehhez a periódushoz tartoznak, feketére színeztük. Szürkén azok a területek jelennek meg, ahol lehetetlen volt a bolygatatlan altalajig leásni. Néhány kisebb ároktól eltekintve, leginkább csak cölöplyukakat találtunk. A későbbi periódusokhoz képest az eltérő tájolás nyilvánvaló. A még mindig hiányos alaprajz továbbra sem teszi lehetővé az építmény megnyugtató rekonstrukcióját. Egy olyan téglalap alaprajzú épület valószínűsíthető, amelynek déli oldalához a cölöpök helyzete alapján egy folyosó csatlakozott. A déli oldal közepe előtt álló oszlopok egy bejárati részt jelölhetnek. Az épület cölöpök által meghatározott mérete: 23,5 x 15 m. A Carnuntum-i canabae-ban három oldalán folyosóval körülvett, téglalap alaprajzú ház (81 K objektum) mérete 15x18 m.

7 A bruckneudorfi villa főépületének legkorábbi leletei Flavius-koriak. Jól megfigyelt rétegekből származik egy Galba-denár, egy apró késő Pó-vidéki terra sigillatának meghatározható töredék és egy Drag. 27 (kb. Kr. u. 65-80)

8 Vitalis bélyeges csészealj. Egy települési hiatus e periódus és a következő építkezés között elképzelhető.